Miért szoktad a nagyszülőre bízni a gyereket?
Mielőtt bármi félreértés lenne, nincs bennem semmi negatív érzés. Elfogadom, hogy van akinek így, van akinek úgy jó. A kisfiam 10 hónapos, és még soha senki sem vigyázott rá rajtunk kívül. Igazából ennek az az oka, hogy nincs rá szükség. Szerencsém van, mert jelenleg 4 barátnőmnek is kisgyereke van a közelben, 1-2 hónapos korkülönbséggel. Sokat járunk össze, a gyerekek érdeklődnek egymás iránt, hatalmasakat sétálunk együtt.
Ügyeket intézni, igazából amióta megszületett nem kellett. Bevásárolni együtt szoktunk, nekem nem teher vele. A férjemmel esténként vagyunk kettesben, amikor alszik. (szerencsére jó alvó)
Nem érezzük úgy, hogy csak azért, mert valaki más azt akarja, hogy hagyjuk nála a gyereket így kéne tennünk. (Nyilván lenne rá igény, de egyébként nem itt laknak a szomszédba, hogy tényleg csak beadom)
Persze ha bármi olyan dolog lenne, szívesen bíznám a nagyszülőkre, de amíg nem érzem szükségét mert megtudom oldani, nem látom értelmét.
Valójában csak arra vagyok kíváncsi, hogy mások azért hagyják a nagyszülőnel pár órára mert dolguk van, kényelmesebb a gyerek nélkül intézni, vagy a nagyszülő akarja, hogy külön lehessen vele!?
válasza:Mondjuk nem úgy kéne tekinteni a nagyszülőkre, mint ingyenes, bármikor riasztható bébiszitterekre.
A gyerek az ő vérük is. Mi az, hogy csak akkor lehet velük, mikor te épp nem érsz rá? Nem jut eszedbe, hogy talán vihetnéd hozzájuk csak úgy “ismerkedni”, barátkozni is, mert közeli rokonokról van szó és nem mellesleg egy kedves nagyi/papa pótolhatatlan egy gyerek életében? A saját édesanyáddal, édesapáddal is így bánsz vagy csak a párod/férjed szüleivel?
Kedves utolsó!
Valójában nem tudom miről beszélsz,szerintem kicsit félreértetted.
Jó a kapcsolatunk, és rendszeresen találkozunk is mindegyik nagyszülővel. Ki mondta, hogy csak akkor lehet velük amikor én éppen nem érek rá???? Rendszeresen visszük és jönnek is ismerkedni.
Pont, hogy azt írtam, hogy sosem vigyáztak rá nélkülünk, ergo egyáltalán nem tekintek rájuk bébiszitterként..
válasza:Szuper dolog volt a nagyszüleimnél lenni. Szóval én ugyanezt szeretném megadni a gyerekemnek. Na, meg ha nem lenne covid, jó lenne a barátokkal is találkozni gyerek nélkül. Úgy nem lehet lelkizni a barátnőmmel, ha közben vlmelyikünk gyereke épp pisil, eszik, sír stb..
Meg a férjemmel is élvezzük időnként, h.ágyban reggelizünk nyugisan, majd nézünk vlmi filmet vagy étterembe, moziba megyünk (covid előtt).
válasza:Huh...
A sógornőm 4 hetes kora óta leadja nekik a gyereket heti 2-3 alkalommal, mert nincs türelme hozzánk, szerintem ez kicsit durva...
De te meg a ló túloldalán vagy. Hamarosan nálunk is megszületik a baba, azt tervezzük, kb. kéthetente bízzuk majd rájuk, míg elmegyünk bevásárolni. Egyrészt, mert én nem szívesen vásárolok gyerekkel, nem is akarom tegye vinni, másrészt, mert sokkal szorosabb lesz a kapcsolata velük, ha néha ők is vigyáznak rá.
Nekunk még nincs gyerekunk.
Teljesen megertelek,szerintem is felesleges oda adni nekik.
En mar elore rosszul vagyok,hogy ne puszilgassak szet az en tiszta gyerekemet a budos pofajukkal.
Nem tudom,hogyan tudom majd oket kikerulni.
válasza: válasza:Nem olvastam el a kommenteket...
Nálunk 99%ban én vagyok a gyerekkel. Férjem elmegy reggel 6kor, este 7fele ér haza.
Ügyetintézni, boltba menni, tényleg bármit meg tudok vele csinálni az első naptól. Így nem is volt sosem senkire bízva nagyon sokáig.
Aztán most októberben ujra terhes lettem (tervezetten). Akkor volt 18hós a fiunk. Akkor volt az, hogy amíg dokinál voltam, anyánál hagytam. Nekem minden bajom volt, ennyit sosem voltam külön a fiamtól. Kb 3órát volt ott.
Aztán a dokinál kiderült, gond van, nincs baba, csak üres petezsák. Így visszarendeltek 1 hét mulva. Akkor is anyánál maradt addig a gyerek. Akkor is ugyan azt látta a doki, műtét lett a vége.
Reggel 7re kellett bemennem, igy az apjával volt aznap. Délig kb el is voltak. Utána viszont estig míg nem jöttek értem ordítás volt, mert keresett engem.
Én emiatt bántam meg, hogy csak velem van a gyerek. Gogy 1-2-3órára ott tudom hagyni, de többet nem bír nélkülem, pedig napokon belül 21hós lesz.
Anyával amúgy tök elvan. Meg ott vannak a tesóim, ők 10-12 évesek, velük jól eljátszik.
Vagy a szomszéd csaj akire tudok még számítani, de neki van saját 3, így nem sokszor kérem meg.
Anyóst viszont ahogy meglatja vége van. Ordít. Vele 2 percet nem maradna el. (Mondjuk meg is értem, én is utálom azt a nőt)
válasza:Mert mindenkinek nagyon jó így.
Először 4 hetes korában vigyázott a lányomra anyósom egy órát, mert megünnepeltük egy közeli étteremben a házassági évfordulónkat.
A következő alkalom három hónapos korában történt, akkor színházba mentünk a férjemmel. A lányom nagyon egyszerű eset volt már babaként is.
Azóta is minden hónapban jön anyósom hozzánk 2-3 napra (200 km-re lakunk minden rokonunktól, a hétköznapokban segítségünk nincs), akkor szinte alig látom a gyereket, egész nap együtt vannak, imádják egymást. Ebben semmi rosszat nem látok, mi elmegyünk hosszabb bevásárlásokra, színházba, moziba, étterembe, ők meg játszanak egész nap. Anyósomban teljesen megbízom, babaként pelenkázta, etette, lefektette, mindent megcsinált, amit én is.
A lányom most 3 és fél éves, irigylésre méltó a kapcsolatuk, bár nekem lettek volna ilyen nagyszüleim. Szociálisan is sokat jelentett, hogy nem mindig csak velünk volt, a bölcsis és az ovis beszoktatás csak néhány napot vett igénybe.
Ez egy olyan helyzet, amit mindenki élvez. Mi kettesben lehetünk a férjemmel nappal is, a mama pedig kedvére unokázhat.
válasza:Kedves Utolsó!
Nyilván nem részleteztem mindent, de pl. a nagyszülők hétköznap dolgoznak, ezért olyankor egyébként sem jöhetnek szóba, hogy vigyázzanak a gyerekre. Autóval 1 órányira laknak tőlünk, így nincs olyan opció sem, hogy megyek, bedobom a gyereket és intézem a dolgom, mert az oda-vissza úttal, már elmegy 2 óra,plusz utána újra menni elhozni a gyereket. A délutáni alvás alatt, szoktam tornázni a tv előtt, és közben nézem a sorozatom :)
Este 9-től alszik, onnantól szoktunk a férjemmel beszélgetni, filmezni, osszebújni stb. amíg álmosak nem leszünk.
Egyébként ne értsd félre a kérdésem, mert én nem azt mondtam, hogy soha senkinek nem fogom 5 percre sem oda adni. Úgy gondoljuk a férjemmel, hogy amíg mi megtudjuk oldani, és nem alakul ki bennünk az az érzés mint nálad, hogy mostmár szeretnénk nélküle időt tölteni, addig nem látjuk értelmét mert az nem kikapcsolódás, ha végig azon agyalunk, hogy mi lehet vele.
Szerintem erre a babának és a szülőknek is úgymond meg kell érnie.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!