Elfogadhatónak tartjátok, hogy apukám így beszél papámmal? (az apjával)
Papám 78 éves, 3 éve "velünk" lakik.A kertünkben van még egy kisebb ház, amit apukámék felújítottak, hogy odaköltözhessen. (mamám halála után elitta a háza árát és földönfutó lett)
Így már le is lőttem a poént, hogy a papa sajnos alkoholista, de kora és életvitele ellenére nagyon aktív, és dolgos ember.
Mindig ő nyírja a füvet, tesz vesz, bár nem végez minőségi munkát, de legalább csinál valamit.
Minden munka végén a kocsmában jutalmazza meg magát, de persze közben is iszik.
Sokszor szó nélkül elvisz tőlünk is dolgokat, apukám pedig nagyon hirtelen haragú ember, és bár nem erőszakos, de tud ordítozni minden apróságért.
Pl. nyáron almapálinkát vett az egyik barátjának valami alkalomra, papám meg elvitte és megitta, majd azzal védekezett hogy azt hitte hogy víz.
Erre apukám nagyon bedühödött (hogy hülyének is nézi), és percekig ordibált papámmal, aki már szinte a sarokba húzódva halkan mondogatta, hogy bocsánat,bocsánat,ne haragudj kisfiam...annyira megtudom sajnálni ilyenkor.
Vagy múltkor is beszélgettem vele, épp reggelizett, mikor apukám berontott, és nekiszegezte a kérdést, hogy te vitted el az utolsó tejet?Papámnak meg a rágást is abbahagyta, teleszájjal kikerekedett szemekkel nézett, és halkan mondta hogy "én".
Apukám meg akkor is kiabált vele, hogy miért nem szól, mert nem az a baj, hogy elviszi hanem,hogy nem szól és így pl. nem tudott kávézni reggel.
Nem azért, mert papám is megéri a pénzét, nyáron a 36 fokban állt neki füvet nyírni, és volt is benne anyag bőven, és elterült a fűben, mentőt kellett hozzá hívni.A 60 kilós kutyánkat is szó nélkül elakarta vinni sétálni, de ahogy kilépett a kapun a kutya elrántotta a papa pedig a betonárokba esett, betört a feje, akkor is mentő vitte el.
Vagy a házában 1 év után a gyönyörű fehér falat nyomasztónak találta ezért lefestette hengerrel, feketére. (úgy hogy a parkettától a plafonig mindenhová jutott belőle)
Szóval van vele gond, és ez csak a jéghegy csúcsa, de természetesen szeretjük és szórakoztató tud lenni amikor nem ennyire durvák a viseltes dolgai.
Apukám pedig nem egy vadállat, egyszerűen olyan a természete,hogy kiabál, de egyik percről a másikra nyugszik le, mintha mi sem történt volna.Papámnak minden számláját ő fizeti, ruhákat vesz neki, javíttatja a biciklijét stb.. nem beszélve arról, hogy megcsinálta neki azt a kis házat ami nem kevés pénzbe került,hogy lakható legyen.
Papám viszont kiabálások után többet nem csinálja meg azt amiért le lett kiabálva (legalábbis a legtöbbször nem csinálja meg - vagy sokáig nem csinálja meg újra)
Nekem viszont azt mondja, hogy azért néha fél, hogy apám lever neki egyet, és mindig olyan szomorú látni hogy meg van ijedve apukámtól, fél tőle ilyenkor.
(pedig apukám soha senkivel szemben sem alkalmazott fizikai erőszakot)
Sajnos a szép szóból valóban nem ért, de a történetet ismerve elfogadható,vagy lenne más megoldás is?
Bármikor elcserélném veled a mi nagypapánkat a tiedre!
A miénk is alkoholista,egész nap az ágyban döglik,képes a munkahelyünkre betelefonálni,hogy azonnal vigyünk neki bort. Nagy keservesen kifizeti a bort,de az üzemanyagot nem,ráadásul azt gondolja,hogy a borcipeléses látogatásoknál mi ráérünk nagytakarítást végezni.
Nem érti az üveg bor nehezebb mint a portörlő,amit elérne azt sem csinálja.
Szégyellem magam a szomszédai előtt,a jó segítő szándékukat arra használta fel hogy a lavorba,kacsában összegyűlt ürülékét elszállíttassa velük!!!
Tudna mozogni 87 évesen,de világéletében még erre is lusta volt.
Mást nem hallani tőle mint: hozd ide,vidd ki, melegíts ebédet,vidd le a szemetet /ettől kapsz hányingert meg attól,hogy a szobában csak azt szagolod/.
Miután nagyanyád meghalt, csak utána lett alkoholista (ezt te írtad le kérdező). Gondolom rá jött hogy már nem sok van neki hátra (bocsánat a nyers fogalmazásért) ÉS mivel TI csak azután kezdtetek vele foglalkozni miután földön futó lett. Ezért a bajt nem akadályoztátok meg. Plusz egy 78 éves EMBERtől AKI NEM IS AGRESSZÍV, elvárni hogy le szokjon egy függőségrôl amiről fiatalabbnak nem sikerül.
Off: apád hány éves? 40-50 és idegbeteg? Nem kívánok neki semmi rosszat, DE ha egy olyan emberrel találkozik aki nem fogja tolerálni faterod agresszióját könnyen lehet, hogy kórházban végzi.
Valószínűleg én vagyok túl budapesti ehhez, de nekem ez az egész szituáció túl vidék, és mivel úgyse tudnék hatni egyik szereplőre sem, én magam lépnék ki ebből a közegből.
Undorodom az álszent alkoholistáktól, a "jajj én beteg vagyok és rossz nekem és szenvedtem egész életemben" és aztán ennyivel letudva a napot, újra megiszik bármit.
Undorodom az ilyen idegbeteg emberektől is, akik segítségnek csúfolt cselekedetek mögött feljogosítva érzik magukat arra, hogy úgy beszéljenek másokkal, ahogy a kutyával se kéne...
Ah, pff nem.
Én simán hagynám őket magukra, majd megoldják.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!