Tönkreteszem egy ember életét. Mit csináljak?

Sziasztok!

Iszonyú lelkiismeretfurdalásom van apukám miatt. Egy két hete történt családi veszekedés során elmondta nekem apukám, hogy tulajdonképpen csak miattam nem vált el anyukámtól, mert szerette volna, hogy mindent megkapjak és tovább tudjak tanulni, illetve, hogy anyukám már rég túllépte azt a határt, amit ő el tud viselni egy nőtől, és csak miattam nem válik el.

Azóta rémesen érzem magam. Ha én nem lennék apukám már boldogan élne egy másik nővel, nem kéne félnie a folytonos veszekedésektől, és a kisebb-nagyobb csetepatéktól. Azt is mondta még, hogy megvárja, amíg befejezzük a tesómmal a tanulmányainkat és utána elválik. Nem tudom, hogy ezt most hirtelen felindulásból mondta-e, vagy valóban komolyan gondolja, de én azóta iszonyúan érzem magam. Tönkreteszem egy ember életét. Ha én nem lennék, sokkal boldogabb lenne mindenki. Legszívesebben elmennék itthonról, de még nem lehet. Nem akarom, hogy bárki is szenvedjen miattam.

20/L