Hogyan mondjam el a páromnak?

Ha a PÁROD, akkor ezt nem lehet gond megmondani. Mitől félsz? Nem megy többet, ha nincs ingyen kaja?

Nekem szólni se kellett. (Szintén két gyerekkel váltam.) Mikor heti egyszer-kétszer már nálam aludt a párom, neki természetes volt, hogy előtte bevásárol. Az előtt is ő hozott egy-egy csokit a gyerekeknek. Nem ő ette el előlük. Pedig szintén a szüleinél lakott még.

Te csak áltatod magad, hogy ó, szegényke biztos nem is gondolja, hogy a terülj-terülj asztalka pénzbe kerül. És még igényei is vannak, hogy legyen nasi és üdítő. Meg lófas2, vékony karikákra vágva!

Te se úgy írsz, mint aki fülig szerelmes.

Nem a gyereknek anyja se érti a szavát.

Honnan tudna, hogy neked gondot okoz, hogy enni adj neki? Szólni kell, ha ez probléma. Vagy nem hívni magadhoz, hanem menni hozza, vagy szállodába.

Nálunk evidens, ha valakit elhívok, annak adok enni. Nálunk olyan sincs, hogy az a gyereké, hacsak nem speciális diétán van. Ami otthon van élelmiszer, az mindenkié.

Hát nem értem, ha problémát okoz hogy ezt megmondd, értelmetlen a kapcsolat.

Amúgy meg együttélés nélkül sincs normális embereknél olyan, higy x dolog a gyereké, hacsak ahogy már írtam, nem speciális diétán van. Hogy kellene szerinted elképzelni? Van mondjuk két gyereked. Katika és Pistike szomjas, adsz neki Colat. Sanyi, a párod szinten szomjas, neki vizet adsz? Katika és Pistike rántott húst kap vacsorára, Sanyi meg margarinos kenyeret? Ezt felénk xarragasnak hívják