Anyámék neheztelnek rám mert elköltöztem otthonról, mit tegyek?

8 éves lány vagyok,másfél éve költöztem el otthonról albérletbe a barátomhoz.Eddig Anyámmal és a Nagyanyámmal laktam,testvérem ninncs.Sajnos képtelenek ebbe belenyugodni.Elvárják,hogy naponta felhvjam mindkettőjüket külön-külön és beszéljek velük min.fél órát.Állandóan azt kérdezgetik,hogy mikor mikor költözöm már haza.A szememre hányják,ha hazamegyek meglátogatni őket,hogy nem akarok otthon aludni.A szobámban minden úgy van,ahogy hagytam,a Nagyi még havonta mindíg új ágyneműt is húz.Ha megmondom,hogy nem költözöm haza,mert a barátommal akarok lenni(már az esküvőt tervezgetjük),akkor megsértődnek,minden hálátlannak elmondanak,megkapom,hogy cserben hagyom őket.Hogy most amikor már végre keresek,és könnyebben élhetnénk lelépek és nem haza adom a pénzt.(Pedig amúgy szeretik a barátomat).Hogy miért nem költözünk oda a barátommal,ott az én szobám.(Ez még egy családi ház esetén talán meggondolandó lenne,nade egy panelben?!)Anyám külön szemrehányást tesz,hogy kihúzom magam a Nagyi ápolása alól.Állandóan minden példát felhoznak,hogy bezzeg milyen rendes XY gyereke,aki még 30 évesen is otthon van,segíti,meg szereti a szüleit nem úgy mint én.Én szeretem őket,de ez borzasztó rosszul esik,és egyre nehezebben viselem.Szerintetek ez normális?Mikor fognak végre beletörődni?