Mit tettetek volna a helyembe? Nemet mondtam az eljegyzésre.
Páromnak van egy 10 éves fia az előző házasságából nekem nincs. Ő 40 éves én 34. Kéthetente hétvégén van nálunk a gyerek ami nem megy zökkenőmentesen mert a párom saját bevallása szerint sem képes megosztani a figyelmét ilyenkor
Ergo ha itt a fia mindig csak vele kell foglalkozni. A gyerek fél órát nincs el egyedül hozzám nem szól, levegőnek néz, ha az apja elmegy a kukáig a gyerek rohan utána. Ilyenkor szex sincs mert a gyerek fél ajtaját nyitva kell hagyni és egyszer elkezdtük volna mert azt hittük elaludt de elkezdte szólongatni az apját mire ő felugrott és otthagyott engem. Ez az alap sztori. Egy hónapja megakarta kérni a kezem megvette a gyűrűt kifizettük a hotvátországi utat pont olyan hétvégére amikor a gyerek nem lett volna láthatáson. Pénteken indultunk volna szombat este jöttünk volna haza vasárnapot meg kettesben képzeltük el. Párom csütörtökön elkezdett nyomozni hogy a gyereknek ugyan mikor van az elsőáldozása. A gyerek sem tudta az exe sem mondta végül a hittantanárát hívta fel és megtudta hogy az eljegyzéses hétvégén vasárnap. Este ezt közölte is velem így: vasárnap Daninak elsöáldozása lesz és menni akarok. Akkor nem mondtam rá semmit de másnap már igen hogy nem tetszik.
Alapból el sem hívták, betervezve volt az eljegyzésünk ő csak erösködött hogy megy és nekem is jönnöm kell. Ebböl lett egy jó nagy vita amikor én megkaptam a tudtad hogy van egy gyerekem szöveget, meg a kötelezettségeit a gyereke felé és azzal zárta le hagyjam békén a hülyeségeimmel és döntsek. Én döntöttem hogy nem megyek hozzá így. Azóta még együtt vagyunk de épphogy. Már nem olyan velem és tüntetöen háttérbe szorít engem és a családom. Egy éve vagyunk egyűtt ő öcsémékhez eddig kétszer jött nekem kéthetente anyjáékhoz kellett mennem. Apámékhoz is eddig kétszer jött le és ha én lemegyek oda hiába hívom nem jön inkább a gyereket viszi el fagyizni. Ezt én nem tartom normálisnak mert nekem meg ők a családom. És szerintem ha nekem el kell fogadni a gyerekét akkor neki is le kellene jönni apámhoz vagy öcsémékhez. Nekem ez fáj és a szakításon gondolkozom. Ti mit tennéntek? (Anyagilag nem szorulunk egymásra mindkettönknek van lakása és elvileg ő szeretne tölem gyereket)
válasza:"Ha van gyerek megszünik a házasélet?"
Te hányszor láttad gyerekkorodban a saját szüleidet házaséletet élni? És milyen élmény volt?
Ahol már van gyerek, ott úgy intézik, hogy a gyerek ne tudjon róla, hogy mikor, hogyan, stb., egyszerűen mert nem rá tartozik. Ha láttál már többgyerekes családot, akkor nyilván tudod te is, hogy de, igen, attól, hogy van már gyerek, még továbbra is van házasélet is. ;-) (Csak természetesen több szervezkedést igényel, mint ahol csak ketten élnek együtt - mint ahogy akkor is több szervezést igényel a dolog, ha egyikük vagy mindkettőjük még a szüleinél él, vagy lakótárssal bérel együtt egy lakást, vagy koleszban lakik, vagy bármi más.)
Sokat beszéltünk erről. Hogy érzem elhanyagol. A válasza ő ezt nem érzi így. Tudom a gyerekkel is kell foglalkozni ez természetes is. De nekem sok a kétheti 2 nap totál semmibe véve. És nagyon beleszólni sem enged semmibe. Ha meg elmennék ilyenkor pl apámhoz azt sem lehet. Az eljegyzés is olyan fontos volt nekem legalábbis szerettem volna és igen nem vagyunk vallásosak a gyerek keresztet vetni sem tud. Az anyja erőlteti ezt. Nem hívták meg senki ő mégis menni akart.És azt sem értem hogy a gyerek olyanokat sem tud hogy másnap hovamegy táborba például.
Ezeket elmondtam neki is válasza én nem tudom a gyerekét elfogadni.pedig nekem vele nincs bajom
A párom viselkedése amivel van hogy szinte remeg a gyerekért és simán letoj mindenkit ilyenkor
válasza:Egy éve vagytok csak együtt és ALAPVETŐ életvezetési problémák vannak köztetek, ebből a gyereke örökös konfrontáció forrása lesz, mert a szülőség egy életre szól, nem csak addig, míg kicsi a gyerek.
Tudod "Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond!"
Később a gyereknek nyújtott anyagi támogatás lesz a probléma, továbbtanulás, lakás, kocsi, öröklés, stb.
A családoddal való kapcsolattartás is problémás, de ez a kisebbik gond, bár ez sem kicsi.
Ilyen feltételek mellett és egyéves ismeretség után nem is tudom, hogy jutott eszedbe az eljegyzés, vagy a közös gyerek, hiszen úgysem fogtok együtt maradni.
És akkor jobb most szakítani, mint később!
válasza:Aki nem tud egyensúlyt teremteni a gyereke és az új kapcsolata között, az még nem érett rá. Egyetlen ember sem lesz, aki elviseli, hogy a kapcsolatban állandóan másodhegedűs legyen. Nagyon fontos a gyerek, de legalább ilyen fontos, hogy az új kapcsolat is érezze, számít a másiknak.
Az ilyennek nem kell tartós kapcsolat, egyéjszakás és meg van oldva.
Majd ha rájön, hogy teljesen máshogy szeretünk egy gyereket, mint egy társat, nem kevésbé, csak máshogy, akkor elgondolkodhat az új kapcsolaton.
válasza:"érzem elhanyagol. A válasza ő ezt nem érzi így."
Vagyis nincs tekintettel az érzéseidre, csak elvan a sajátjaival...
"Ha meg elmennék ilyenkor pl apámhoz azt sem lehet."
Ez viszont a te sarad: oda mész, ahova csak akarsz! Ha tényleg apádhoz akarsz menni, akkor mész és kész.
Ha viszont nem vagy hajlandó emiatt felvállalni a konfliktust, akkor lásd be, hogy annyira nem is akarsz hozzá menni, úgyhogy akkor meg ne panaszkodj, hiszen bármelyiket választod is, a te saját választásod, senki más sem tehet arról, hogy te magad mit teszel vagy mit nem.
"Az eljegyzés is olyan fontos volt nekem"
Ezért rágódsz rajta még mindig, hogy jól tetted-e, hogy nemet mondtál, érthető. De jól tetted, ne edd magad!
válasza:Férfiként, akinek vannak gyerekei mondom, hogy menekülj.
Az nem normális amit a párod elvár tőled. Például, mi a fenének kell neked kéthetente az anyjáékhoz menni?
Veled akar lenni, a gyerekkel is el kéne fogadtatnia téged.
Vagy is arra törekedni. Ez csak rosszabb lesz, konfliktus konfliktus házán. Már most van egy halom sérelmed.
válasza: válasza:Nagyon sajnálom :(
Mindkettőtöknek igaza van. A gyerek azért fél, mert neki a szülei jelentik a biztonságot. Az apjának azért van bűntudata, mert a fiát kiszakították a családból. Akárki is a hibás, a gyerek itta meg a levét. Neki mindig a gyereke lesz az első és ez így van rendjén. Ő az élete értelme.
Viszont neked is igazad van, mert ez ugyanúgy téged is érint, neked is le kell mondanod azokról a dolgokról az ő múlt béli dolgai miatt, amik más kapcsolatban járnának.
Szerintem hagyjátok egymást és hidd el nekem, jobb ha nem kezdesz gyerekes pasival. Aki szereti a gyerekét, az mind ilyen, aki nem, az pedig egy fabatkát sem ér.
Őszintén kívánom, hogy találjátok meg mindketten a boldogságot!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!