Tesómmmal kapcsolatban kaphatok objektív véleményt?

Mindkettőtöknek tanulni kéne egy kis konfliktuskezelést. Az normális, hogy az ember életében előfordulnak konfliktusok, de ezt normálisan meg kell tudni beszélni. Nem veszekedéssel, meg nem úgy, hogy menet közben kiszállsz az autóból.

Az ember hajlamos valamit a fejébe venni, mondjuk hogy a tesója összecsapta azt a fotózást, holott nem is ez történt, a tesó legjobb tudása szerint fényképezett. Meg mondjuk ő maga nem monda el neki elég pontosan, hogy mit is szeretne. Meg tényleg melege volt, és úgy nem tud olyan precízen dolgozni.

Nem az a megoldás, hogy mindenkivel összeveszel, hanem hogy megtanulod megbeszélni a dolgokat. Ehhez elsősorban jó önismeret kell, ezen kívül néhány célszerű kommunikációs technika, hogy hogyan érdemes fogalmazni ahhoz, hogy a másik fél ne vegye támadásnak, amit mondasz.

Én most ezeket a technikákat nem alkalmaztam, így kisebb a valószínűsége, hogy hasznosítani fogod, amit írtam, és nem pedig visszapattansz róla, hogy "ez a hülye csak engem hibáztat". De ha akarod, megpróbálhatsz valami hasznosat mégis kihámozni.

Nekem az elmondottakon túl, az jön le, hogy több feszültség is feszíti a kapcsolatotokat, és ebben a konfliktusban ez a fotó téma csak egy gyújtópont volt.

Így adja magát a kérdés, tulajdonképpen mi más van még?

További benyomásom, hogy neked nagyon fontos a srác, kicsit túl is értékelheted, ezért is csalódtál most. Mert az általad elképzelt valóság nem fedi az igazit.

Részéről ő valóban kicsit túl természetesnek is vesz téged, valószínű messze nem érzi annyira, hogy mennyire jól jár veled, de ez valószínű már csak a korából is fakad, illetve a megszokás.

A hibát kicsit ott követted el, hogy belementél ebbe az áldozat szerepbe. Bevállaltad a plusz munkát holott te nem akarod, és ez tényleg sokat kivesz belőled. Mindig alaposan mérlegelni kell mit vállalsz miért, mert utólag a kutyát nem érdekli majd ha valami nem tetszett.

Ettől függetlenül érezni még benned a korábbi sérelmeket, amik mentén ezt a helyzetet most kicsit felnagyítod.

Illetve full megértelek téged is, mert én is gyűlölöm az ilyen szitukat, engem is húztak már le így nem egyszer.

Elsőre ezeket mondanám.

Jól értem, havi 10 ezer Ft-ot adsz az öcsédnek, mert beajánlott a munkahelyére?

Neked az öcséd a legfontosabb a világon?

Lehet, hogy érdemes lennei kicsit realistább módon tekinteni a kapcsolatokra, azt is nézni, a másik vajon hogyan viszonyulhat ehhez a kapcsolathoz (nekem pl. a leírásodból az jön le, hogy a ragaszkodásoddal meg a túl sok együtt töltött idővel az idegeire mész), aztán valami olyan közelséget/távolságot kialakítani, ami mindkét fél számára elfogadható.

Az tényleg nem volt szép tőle, hogy összecsapta a fényképezést. De nem lehetne vele leülni és megbeszélni szépen? Ha jó volt eddig a kapcsolatotok, akkor kár lenne elveszíteni. Tudta például, hogy mennyire és miért fontos neked ez? Vagy ha tényleg profi képek kellenek, akkor fotóst megkértél volna, vagy egy türelmesebb haverodat te is.

Az utazásban biztosan függetleníteném magamat egy kicsit, ha van busz vagy vonat, hazafelé nem várnám meg, amikor csak ő túlórázna.

Az biztos, hogy ha támadó vagy, akkor ő is visszavág, vagy megsértődik, tehát jobb ettől boztosan nem lesz a helyzet, csak ha higgadtan megbeszélitek.

Azt is írod, hogy nem érzed jól magadat a munkahelyeden, esetleg ezen a téren nincs lehetöséged változtatni? (Megszüntetni a piszkálódás okát.)

"ezt akarod mondani, te farok?"

Hát ha az öcséddel is így beszélsz...