Csak szerintem kellene egy sógor/-nő jelöltnek jobban teperni?
Kicsit furcsállottam mindig is, hogy a családba akárhány lány vagy srác került be a testvéreink által (a saját és a párom családjáról is szó van), senki nem próbált meg bekerülni a családba. A sógor-, sógornő jelöltekkel szinte mind egykorúak vagyunk, de soha nem hívtak meg minket sehova, nem köszöntenek fel születésnapunkkor, nem próbálnak meg még csak kicsit sem barátságosak lenni velünk.
Más családoknál azt látom, hogy ha hasonló korúak a gyerekek és a párjaik, felnőttként eljárnak együtt nyaralni, kirándulni, szórakozni hétvégente. Nálunk semmi, még interneten sem vagyunk egymás ismerősei, még a nyaralásainkról sem érdeklődnek, a családi alkalmakra is alig jönnek el, akkor sem akarnak velünk beszélgetni. Ha próbálok pl a párom bátyjának a barátnőjével beszélgetni, mindenre két szóval válaszol, ő nem kérdez, nem barátságos. Sokszor csak a párom bátyja megy haza a szülőkhöz, a lány nem is. Holott a lánynak sok barátnője van, de velünk nem kedves. Ugyanez az én húgom párja. Hívtuk közös családi kirándulásra, ott is végig fapofát vágott, nem próbált meg senkivel barátkozni. Bár az, hogy eljött, már az sem olyan kevés, az előzőek el sem jöttek volna.
Mondanám, hogy lehet zavarja őket, hogy mi vagyunk a párommal a bezzeg gyerekek mindkét családban, mert sokra vittük és elég jól élünk, de mikor még szegényebbek voltunk, amolyan átlagosak, akkor sem voltak barátságosak az akkori barátok/barátnők. Régen mi hívtuk őket többször is, de csak úgy jöttek el, mikor a legtöbb mindent mi szerveztük és mi álltuk anyagilag is. Aztán, ha 2 hét múlva ők mentek valahova, vissza már nem hívtak minket.
Miért működik ez más családban, nálunk vajon miért nem? És nálatok hogy van ez? Csak szerintem kellene egy évek óta jelenlévő sógor/sógornő jelöltnek kicsit jobban tepernie, hogy elfogadjuk, a jövőben lehetséges évtizedes családi jó viszony miatt?
Sokszor véggondoltam már, mi lehet a gondjuk, de nem jutottam semmire. Egyrészt olyan korán ellenségesen viselkednek már, amikor még nem is ismernek (ezért gondoltam, hogy a testvéreink mondhatnak rólunk rosszat). Másrészt mi a párommal már barátságosak igyekszünk lenni mindenkivel, nagyon visszafogottak is vagyunk. Nem beszélünk nagyon magunkról, gyakran hallgatunk, inkább másokról kérdezgetünk, nem tartunk órás monológokat, mint sok ismerősünk. Nem hiszem, hogy sokak lennénk, mert gyakran az após szól rám kétórás ottlét után, hogy velem mi van, én még meg sem szólaltam. :D
Másrészt volt olyan, hogy mi pl nyaralásból hoztunk ajándékokat, két hónap múlva a sógorék voltak máshol, ők nem hoztak. Vagy pl mikor én felköszöntöm a sógort, de ő engem nem. Ez nem szimpátia kérdése, hanem alapvető illemé. Ha én kapok, nekem is illik adnom hasonló helyzetben.
Ugyanígy alapvető illem kérdésének tartom azt, hogy mikor a másik sógornak épp mertem mondani három mondatot az évben, a harmadik kellős közepén fogta magát, és szó nélkül, hátat fordítva nekem elviharzott, mert épp hívták. Egy elnézést nem kaptam. Ilyet akkor sem teszek, ha szívből gyűlölök valakit, az alapvető emberi tiszteletet akkor is megadom.
válasza:Neked alapvető emberi illem, nekik meg lehet nem! Miért kellene ők is vegyenek nektek ajándékot nyaralásról?! Lehet nem úgy jöttek ki a pénzből, h az egesz családnak tudjanak ajándékot venni, nem volt idejük órákig ajándékok után kajtatni a 40 fokban stb! Vagy te azért vettél ajándékot, hogy aztán tartsd a markod és elvárd, h ők is vegyenek nektek?? Azért elég erős túlzás ezt alapvető emberi illemnek nevezni.
De könyörgöm, azt mond már meg, hogy ha ennyire bunkók, akkor mi a jó büdös francnak keresed még mindig a tarsasagukat?!? Egyszerűen mellőzd őket, nem kötelező minden találkozáskor fecsegni egymással! Beszelj azokkal, akik vevők ra, probléma megoldva. Ha nekik így megfelel, akkor ennyi, nem tudsz rajta változtatni. Ő a párjával alkot egy családot, vele van kapcsolatban, nem a veled vagy a te paroddal, számára lehet nem fontos az h puszipajtasi viszonyban legyen a sógorral/sógornővel, ilyen egyszerű. Még egy kisgyerek is felismeri, ha valaki nem szívesen barátkozik, társalog vele és keres mást, aki vevő erre, nem pedig csak azért is megy és erőlködik.
válasza: válasza:Abban igazad van, hogy az alapvető tiszteletet igenis illik megadni a másiknak, és legalább a rokoni összejövetel idejére kedvesnek, érdeklődőnek kéne lenni egymással, mégiscsak kb rokonok vagytok, és senkinek sem jó ha kényszer és rossz hangulat uralkodik a családi összejöveteleken.
Viszont a leírásodból nekem az jön le, hogy ezek a programok sűrűn vannak és kötelező jellegűek és nehezményezed is, ha nem jönnek el.
Nos, szerintem mindenkinek drága az ideje és fontosabb a saját családja.
Én kedvelem párom családját, de az anyukájából két-három havonta egyszer, a tágabb rokoni köréből félévente/évente egyszer bőven elég. Van életünk, vannak saját dolgaink, hobbijaink. Azzal vagyunk elfoglalva.
Ha a párom sűrűbben akarja látni a családját, hát elmegy egyedül. Ahogy én is. Megőrülnék, ha kötelező jelleggel minden vasárnap vagy második vasárnap ott kéne ülnünk valamelyikünk szüleinél.
A nyaralás meg nekünk emlék, eszemben sincs azon stresszelni közben, hogy kinek milyen ajándékot hozzak. Soha nem is szoktam senkinek sem.
Fontos a család, igen, de nem kikényszerítve. Annak semmi értelme.
válasza:Te most vagy azt akarod, hogy miattad változzanak meg alapjaiban (legyenek hirtelen kedvesek), vagy játsszák el, hogy kedvesek. Neked ez tényleg elég lenne? Ha gyűlölne, mint a szar, de vigyorogna a képedbe?
A másik, ami szemet szúrt, azt írtad, "kínosan ügyelsz", hogy ne mondj rosszat. Nekem nem kell se kínosan, se máshogy figyelnem arra, miket mondok, mert alapból nem szoktam bántó lenni az emberekkel.
Az meg hogy magának való, és te direkt kussolsz ahelyett, hogy beszélnél, hogy ne piszkálják, az empátia totális hiánya.
(Tipp: ha beszélsz, bármi lehet a téma, nemcsak saját magad.)
válasza:Már miért kellene tepernie bárkinek is?
Talán más családban nem ilyen görcsösen akarják fenntartania jó viszonyt, mint nálatok, hanem magától jön.
És az, amit te kívülről látsz,nem feltétlenül egyezik a valósággal, ezt már megtanulhattad volna.
És ha beszélnek is rólatok a tesók, szerintem max a korábbi "sz..rkavarásaitok" miatt figyelmeztetik a újakat, hogy inkább tartsanak pár lépés távolságot, bár ahogy nézem az irományaidat, ez a van rajta sapka, nincs rajta sapka tipikus esete.
Ne haragudj, de mi az hogy kiutálsz valakit, vagy a szüleid kiutálnak, mert te azt mondod nekik, hogy bunkó? Őszintén szólva az öcséd helyében nemhogy a páromat nem engedném a közeletekben, a páradik ilyen "kiutálás" után én sem nyitnám még csak rátok sem az ajtót,aztán utálkozzatok egymás között.
Tiszta dedó az egész, mi természetesen jól jövünk ki a párom tesójával, a párom meg az enyémmel nem is találkozott, mivel én sem tartom vele a kapcsolatot pont az ilyen kétszínű, földtől elrugaszkodott hozzáállása miatt az élethez , mint ami neked van.
Azért egyébként is irigylésre méltóak a problémáid, hogy nem hozott hűtőmágnest a nyaralásáról az a bunkó, meg egy rohadt üzenetet nem küldött a fészen az a rosszéletű, gerinctelen faSSSkalap, utáljuk mindannyian... ? Remélem így is marad, és ez lesz a legnagyobb gondod életed végéig.
Mit nem lehet azon megérteni,,hogy a pár párban akar például nyaralni menni, nem 6od magukkal.. Jó. te elhívod őket, a te dolgod, ha akarnak veletek menni, menjenek, de hogy az ő közös kettesben töltött nyaralásukra nem hívnak, az nem a te dolgod. Ha meg ennyire fáj, nem kell hívogatni őket, aztán nincs elvárás, csalódás, meg bunkónak titulálás.
DE egyébként tökmindegy, már rég el van döntve, hogy ti a pároddal vagytok a tökély, mindenki más meg rohadjon meg.
válasza:Én is értelek Kérdező. A párom szülei hárman vannak testvérek, együtt járnak a családok nyaralni, sok kertipartit tartanak. Szerintem mindenképpen tiszteletreméltó ez a családi összetartás.
A bátyám jóval idősebb nálam, és mivel külföldön dolgoznak, még nem volt alkalma bemutatni a párját. Én is gondoltam már arra, hogy milyen jó lenne egy jó barátságot kialakítani a leendő sógornővel, együtt járni nyaralni stb. De arra jutottam, hogy ha nem vagyunk szimpatikusak egymásnak (az is lehet, hogy nekem nem lesz az ő) akkor is tölthetünk együtt időt. Bátyámnak fontos vagyok, ha ő szeretne jönni a közös programokra és hozza a lányt, az is teljesen rendben van. De ha a lány nem szeretne jönni, akkor sincsen gond. Kicsit csalódott lennék, hogy a szuper nagy családos terveim romba dőlnek, de a lánynak nem nekem kell megfelelnie.
"Viszont a leírásodból nekem az jön le, hogy ezek a programok sűrűn vannak és kötelező jellegűek és nehezményezed is, ha nem jönnek el."
Nincsenek gyakran, kb. havonta egyszer. És a sógorok, sógornők (a testvéreink párjai) kb negyedévente-félévente egyszer, ha eljönnek. És még akkor sem képesek magukra erőltetni egy minimális kedvességet, csak kussban ülnek akár órákig.
"de hogy az ő közös kettesben töltött nyaralásukra nem hívnak, az nem a te dolgod"
Fogalmad sincs, miről beszélsz. Nem a privát kis nyaralásukra nem hívtak el, hanem pl amikor ők is mentek egy fesztiválra, meg mi is, akkor annyit nem mondtak, hogy jó, akkor igyunk meg valamit majd ott, ha összefutunk! Azt hittük, jönnek, aztán ott a helyszínen hívtuk fel őket, akkor nyögték be, hogy nekik nem volt kedvük. Persze, mindenkinek mindenhez joga van, de ha én tudom, hogy a tesóm is megy egy fesztiválra, ahova én, legalább meghívom egy italra, és ha mégsem megyek, ráírok legalább fél sorban, hogy bocs. Ha meg mégis közös programról volt szó, elvárták, hogy mi szervezzük meg, mi fizessünk mindent, mi cipeljük őket a kocsinkkal, ők meg majd eldöntik, jönnek-e, meg hogy éppen fapofát vágnak-e vagy sem. De viszont már nem működik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!