Édesanyám és én utáljuk apámat. Néha jó kedve van akkor lehet vele beszélni és mindenkinek jó kedve kell, hogy legyen. Ha rossz akkor meg mindenkinek kuss van és nem is lehet mosolyogni. (? )

"Szegények" lennétek vagy nem tudnátok megélni?

Azèrt a szegèny szó szerintem elég tág. Ha azt mondod, hogy amire kinyitod a szádat az másnapra megvan, akkor szerintem fogalmad nincs róla, hogy milyen "szegénynek" lenni. Mi történne, nem lenne meg a legújabb játékod az xboxra vagy nem kapnál névnapodra egy vadiùj iphonet?

Anyukád dolgozik? Te hány éves vagy?

Az én szüleim 11 éves koromban váltak el, mert apám alkoholista volt (most is az...) nem volt egyszerű, mert anyu csak egy bolti eladó volt (most sincsenek túlfizetve, képzeld mi volt akkor) apám keresett viszonylag jól, csak nem papíron, így a gyerektartás is igen aprócska volt.

Volt egy helyes kis házunk, a válás után annak a "feléből" kezdtünk anyuval ketten új életet. Apámat az eltelt 22 èv alatt 2-szer láttam összesen...

Ja és nem voltak nagyszüleim, nagybátyáim, akikhez vígan mehettünk volna. Neked vannak?

Na most, ha apud téged csak egy kicsit is jobban szeret mint az enyém engem (márpedig elég valószínű, mert én addig se kaptam semmit még "1család" voltunk, nem hogy utána) akkor egyrészt így is úgy is el fog halmozni továbbra is mindennel.

Másrészt nyilván mindketten tudtok anyuddal dolgozni (persze nem tudom hány éves vagy) és ha kissé meg is kéne húzni a nadrágszíjat egy (jò)darabig, még akkor is jobban megéri, mert a lelki egyensúly sokkal fontosabb.

Ha pedig mégis vele akartok maradni, mert esetleg a pénz mellett az FONTOSABB, hogy szeretitek, akkor próbáljatok meg vele beszélni, mint egy CSALÁD!