16 vagyok, a családom egy roncs, senki sem normális, eltorzult személyisége van mindenkinek. Mit tegyek? (HOSSZÚ, bonyolult, fájdalmas)

Köszönöm ha elolvasod!

Mostanában kezd tudatosulni bennem, hogy ami itthon van az nem normális. Kicsit sem. Összefoglalom nagyjából.

Apám agresszív, lesajnáló. Nem bánt minket, csak szóban. És ezt mások előtt is minden korlát nélkül. Van amit csak viccnek gondol, de nekem nem tetszik, mikor azzal viccelődik, hogy elássa anyámat, és más ilyen kaliberű dolgokkal.

Anyámnak nincsenek barátai. Nem takarít itthon normálisan. Dzsuvás a konyha, nem mosogat csak néha. Foghatnánk ezt a munkára, de 6 évet kihagyott, akkor is ugyanez volt a helyzet. Őt verte az anyja kiskorában. Velem azt akarta, hogy nagyon jó kapcsolata legyen, azt akarta, hogy barátnőként tekintsek rá. Nem sikerült. Egyébként mindent megadna a rokonainak, a diákjainak, nem sajnálja rájuk az idejét, pénzét. Ezek mellett már nem tudok benne megbízni, mert bármi személyeset is mondok, az egyből apám fülébe jut, még ha kértem is az ellenkezőjét. Van, hogy már azt érzem, direkt szítja a tüzet.

Van egy öcsém. Ő nem autista, de a viselkedése autista jellegű. Anyám nem akarta, hogy bántsák, ezért nem enged neki semmit, nem mehet sehova egyedül. Amit öcsém nem is kéri ezt, nincs rá szüksége, viszont még a boltba is vele megy, nem lesz így túl életképes a gyerek.

Apám anyja(mama) olyan anyámmal, mint apám. Állítólag kiskoromban azt mondta nekem mama, hogy legyek inkább az ő lánya, és akkor romlott meg nagyon anyámmal a kapcsolatom. Erre én már nem emlékszem.

És vagyok én. Sajnos apám személyiségét örököltem/ragadt rám, viszont anyám igénytelenségével. Ez abban mutatkozik meg, hogy nincs rend a szobámban. Emiatt apám úgy kezel, mint anyámat, csúnyán beszél velem, nem enged semmit. Én pedig anyámat úgy kezelem, mint apám. Pedig anyám csak jót akar, amit tudok is, később megbánom a dolgokat, de még változtatnom nem sikerült. Talán ha ezt hamarabb észre veszem, még lett volna remény. Viszont már anyám is megváltozott, amit egy ilyen kapcsolatban megértek. Tehát már nem csak az én részemről történik bántás anyám irányába. És ez nehezíti a dolgomat.

Fogalmam sincs, hogy mit kellene tennem, mit tehetnék. Nekik az tenne a legjobbat, ha elválnának, ebben szinte biztos vagyok. Viszont mi még nem vagyunk 18 évesek, és addig ez nem fog megtörténni, lehet utána sem. Nagyon rosszul érzem magam mostmár, a sok veszekedés, és hogy beismertem magamnak is a dolgokat. Mit tegyek?