Elérhetetlen álom ez?
Ha elképzelem a jövőmet, azt látom, hogy kutató genetikusként dolgozok. Elég jól megy, a fizetés is kicsivel az átlag fölött van. Szeretem a munkám, mikor hazaérek egy szépen berendezett nappali fogad. Olyan házam lesz, amilyenre mindig is vágytam, este meg együtt vacsorázok a férjemmel. A férjem is azonos iskolázottságú mint én.
Nekem ha ez megvalósulna, kimondhatatlanul boldog lennék.
De ha eszembe jut, mindig elfog a sírhatnék, hogy ez csak egy álom marad. Mindenki azt mondja, hogy nem fogok annyit sem keresni ezzel a munkával mint egy kezdő orvos, és csak tanulok feleslegesen. Ha meg nincs pénz, nincs ház sem. A férjemet illetőleg meg, 19 éves vagyok, de még nem volt komoly kapcsolatom, egy ember volt aki össze akart jönni velem, nem is lett volna baj, hogy nincs célja, nem inteligens, de én annyira vágytam valakire, hogy bele tudtam volna szeretni, de aztán ő 2 hét után dobott, mikor világossá vált számára, hogy nem iszok és nem járok minden hétvégén bulizni.
Nincsenek igaz barátaim se, nincs senki akinek elmondhatom ha bánt valaki. Senki nem hisz bennem, apám szerint sosem vesznek fel egy egyetemre sem, anyám csak álmodozásnak tartja az elképzeléseimet, osztályfőnököm mikor mondtam neki, hogy milyen irányban szeretnék továbbtanulni, majdhogynem kinevetett.
Nem értem mi a baj, iskolában jól tanulok, elég magabiztos is tudok lenni, ha kell, tudok megértő, együttérző lenni, nem tartom magam unalmasnak sem, csúnya sem vagyok. De ha belegondolok, hogy állok most, úgy érzem a terveim a jövőt illetőleg csak álmok. Tényleg nem fogok elérni ilyen magas mércével semmit?
magabiztos? te? ilyen hozzáállással? a magabiztosságon erősen kéne javíts valamit, ha hagyod, hogy állandóan kinevessenek, akkor ne akarj semmit elérni ;) amúgy kemény munkával és kitartással simán elérhető, amit szeretnél, de ehhez az kell, hogy higgy magadban és ne hagyd magad befolyásolni és kinevetni....ha egyedül nem megy, akkor nem szégyen szakembertől segítséget kérni
ja és 19 évesen a szerelmi életeddel sem vagy elkésve ;)
ez az, ne hagyd magad! mutasd meg nekik!!!! :-)
de tényleg.
dehogy elérhetetlen
figy,4 éve voltam annyi mint te,érettségi után épp,anyáék azon nyigtak,hogy legalább napszámba vegyenek már fel,másra ugyse leszek jó...(egy szem diplomás nincs a családban,anyám sokadik házassága sem működik),pasi felém se nézett komolyabban,bár lehet jobb is,haza nem mertem volna vinni...tuléltem a nyarat,felvettek egyetemre,ahova bejárós lettem volna,de csak a susumus ment,hogy ugyse sikerül,minek pazarolni rá a pénzt...
fogtam magam,összepakoltam,felvettem féléves diákhitelt,először koli,majd albérlet,suli mellett diákmunka,pár idióta pasi utn életem párja is felbukkant
Most lakást nézegetünk,párom meg dugiban jeggyűrűkatalógust,ha jól sejtem a harmadik évfordulónkon akarja megkérni a kezem.Álomlakást megvehetjük,jól keresek mérnökként,párom is mérnök,másoddiplomá csinálunk meló mellett mindketten...
nemálom,csak akarni kell...
anyámék meg csodálkoznak,hogy párom szüleihez (akik engem is végig biztattak) megyünk haza párom álomkocsijával,és nem hozzájuk,pedig csak 30 km a különbség...
23/N
Ezek pont azok az álmok, amik egyszerűen elérhetők. Az általad választott álláshoz kitartás kell és sok tanulás. Ennyi. Ha megvan a diploma, jöhet egy állás, és ilyen végzettséggel nem lesz nehéz találni. Ha nem itthon, majd külföldön. Innen eljutunk a pofátlanul magas fizetésig, és a munkahelyen nem túl bonyolult megismerkedni egy helyes genetikus kollégával. :) Menj csak szép sorban, úgyis másként hoz mindent az élet, amit elterveztél.. de nem feltétlenül a rossz irányban térnek el a dolgok.
Az álmok jó dolgok, csak ne feledd el, hogy egy idő után már nem éri meg mereven üldözni őket.
Szia. A szerencsés az, ha az ember életét a reális és nem az irreális célok vezetik. Valamiért a környezeted azt gondolja, hogy céljaid irreálisak, és ezt el is hitetik veled. Talán te is úgy érzed, hogy távol állnak a valóságtól.
Ha úgy érzed, hogy egy pici esélyed is van megvalósítani az álmaidat, akkor tedd azt, harcolj és mutasd meg a környezetednek, hogy mire vagy képes. Az álmaid azért olyanok, amilyenek, mert hiszed, hogy képes vagy rá. Sajnos a környezeted befolyásol, és már magad is kételkedsz.
Egyébiránt még most bontogatod szárnyaidat, 19 éves vagy, ilyenkor sok mindent eltervezünk, aztán az élet teljesen más irányba visz minket, ahol még boldogabbak leszünk, mint az elképzeltük volna. Nem biztos, hogy eme célod, vágyad elérése fog a boldogsághoz elvezetni.
Nemsokára lesz egy kapcsolatod, szerelmed, megtapasztalod azt, amit eddig nem (mert írtad, hogy ne volt még kapcsolatod) és észre fogod venni, hogy milyen nagy boldogság, hogy az adott illető van neked. Akkor talán ezek a vágyak is lanyhulnak. És lehet, hogy egy irodában fogsz dolgozni és nem genetikus leszel, mégis nagyon boldog leszel. Kívánom neked!
utoljára 12 évesen gondolkodtam ilyen naívan!
19 évesen lehetne már kicsit több realitásérzéked!
egyébként teszel érte, hogy sikerüljön? a volt osztálytársaim, akik orvosin tanulnak most, kb világéletükben kitűnő tanulók voltak, nagyon szorgalmasak és céltudatosak.
benned megvan ez? mert persze mindenkinek vannak álmai, de nem érdemes nagyon elrugaszkodni a valóságtól, mert nagyot lehet esni!
Jól értem, te azért sírsz, mert egy pasinak azért nem kellesz, mert nem iszol? :-)
A kooly kapcsolat sikere nem azon múlik, hogy mennyit gyakorlod, hanem az önsmereten. Ha alaposan ismered magadat és tudod, ki való neked, elsőre jól választhatsz, de ha csak az érzéseidre támaszkodol ("de én annyira vágytam valakire, hogy bele tudtam volna szeretni"), akkor mintha vakon próbálnál meg célba lőni, maximum véletlenül találhatsz megfelelő, életre szóló, igazán hozzád illő párt.
19 évesen még olyan fiatal vagy! Még alig, vagy egyáltalán nem találkozhattál olyan fériakkal, akikkel érdemes kezdeni, és még te is alakulóban vagy. Nem vagy lemaradva semmiről. 30 évesen majd meglátod, hogy igazam volt. :-)
Viszont idehaza nemigen fizetik meg a kutatást, Európa-szerte Magyarországon költ az állam a legkevesebbet kutatási célokra. Kutató genetikusként inkább külföldön képzeld el magadat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!