Hölgyek, miért dönt úgy egy nő, hogy nem akar gyereket?

Én például azért nem akarok gyereket, mert nem akarok olyanná válni, mint a legtöbb kismama, aki azt képzeli magáról, hogy azért mert gyereke van, gyerekkel van neki mindent szabad és a gyerek az szent és sérthetetlen, ha valaki csúnyán néz rá, mert üvölt, akkor az már bunkó.

Ez ösztönös anyai viselkedés, de én ebből köszönöm nem kérek, úgyis elég sok az ember a világon, nem az én gyerekem hiányától lesz kevesebb, és ha van az emberi életnek értelme én biztos vagyok benne, hogy az nem csak a gyerek lehet.

Én is csak 20 vagyok és véleményem szerint az ilyen nők karrieristák vagy csak szimplán az anyagi helyzetre fogják. Én is szeretnék babát, de majd csak idővel. Először mindent meg szeretnék neki teremteni amiért nagyon is keményen dolgozok. Nem szeretnék addig anyuka lenni amíg nem tudok mindent biztosítani a gyermekemnek. Lehet más nők is így vannak ezzel, aztán kifutnak az időből és jön a többi ok. pl. nincs megfelelő partner, nem biztos az állása, kis lakásban él, már nem érzi úgy h lenne türelme hozzá stb.

Elnézést kérek attól aki nem emiatt választja magának a "magányt".

Én azért nem szeretnék, mert sosem jöttem ki jól a gyerekekkel, akárhányszor kisgyerek van a közelemben, én nem tudok vele mit kezdeni. Mások gügyögnek nekik, ha nagyobb már a gyerek (4-5 éves) akkor beszélgetnek vele, stb, én pl egyiket se szoktam, mert valahogy hidegen hagy az egész. Számomra nem aranyosak a kisgyerekek, hanem inkább idegesítőek...

21/L

Nem biztos hogy ez döntés, lehet inkább egy érzés. Pl. én sem érzem úgy jelenleg hogy gyereket szeretnék, nincsenek meg bennem az anyai ösztönök, de az is lehet hogy ez majd megváltozik, és ha a körülmények is adottak(szegénységbe, bizonytalan párkapcsolatba semmiképp nem szülnék)akkor meg majd szeretnék. Szerintem sokan vannak ezzel így. Általában a nők ha biztonságban érzik magukat a párjuk mellett nagyon százalékban akarnak gyereket. Szóval lehet hogy ha megismerkedsz egy nővel aki azt írja hogy nem akar gyereket lehet pont melletted érzi meg azt hogy mégis.

Nekem sem szimpatikusak azok az ősanyák akik másról nem is bírnak beszélni csak a pelenkamárkákról, és leszólnak mindenkit aki nem szeretne gyereket.

Szerintem aki úgy érzi hogy nem szeretne a legjobb amit tesz, ha tényleg nem szül(amíg esetleg meg nem változik a véleménye:)

Én nem vagyok egy ősanya típus, mindig tudtam, hogy nem bírnék elviselni egy gyereket, pedig szerettem volna, de egyszerűen nem olyan ember vagyok. Aztán terhes lettem (házasságban) és rájöttem, hogy voltaképpen a háttér megvan hozzá és a párom és én is vágyunk erre a babára. Most négy éves, tervezzük a kistesót és így utólag visszagondolva életem legjobb döntése volt, hogy megtartottuk a babát, bearanyozza a napjaimat:)

Szóval meg tudom érteni, ha valaki nem akar gyereket, mert egész egyszerűen nem olyan. De nagyon sajnálom, hogy kimaradnak ebből. Persze megvan rá az esély, hogy a megfelelő embert megismervén megjön a gyerekvállaláshoz a kedvük, de én nem fecsérelném erre az időmet

én mindig úgy éreztem, hogy én soha nem akarok gyereket, nem vágytam rá, nem való nekem - egészen 28 éves koromig, amikor átfordult a dolog, beindult a biológiai óra, vagy nem tudom, de akkor készen álltam a babára (azóta már 1,5 éves)

szóval lehet, hogy annál, aki azt írja, hogy soha nem akar, annál később még változik ez a dolog (persze nem biztos)