A férfiak megváltoznak kisgyerek mellett?
Olyan sok kérdést lehet olvasni, hogy kisgyerek van, az apa meg kocsmázik, haverozik, nőzik... stb. Nem hiszem el, hogy minden rendben a kapcsolattal, gyereket akarnak közösen, és mikor már ott van, akkor a férfi hirtelen megváltozik. A nők nem látják be, hogy rossz a kapcsolat, nem kellene gyereket szülni, vagy azt gondolják, hogy ettől majd helyrejön, de kiderül, hogy tévedtek, vagy a férfiak tényleg megváltoznak?
Tudom, hogy a baba nagyon leköti a nőt, nem sok ideje marad, felszed néhány kilót, de ez nem tehet tönkre egy tényleg jól működő házasságot, egy baba közelebb kell, hogy hozza a szülőket.
Sokan úgy írnak mintha lenne a férfi meg lenne a nő és a gyerek. Mintha nő+gyerek külön (ellen) tábor lenne a férfitól. Hiszen a baba születés után kizárólag a szülőktől függ. Az anya táplálja. A csecsemő kiszolgáltatott. Nem hiszem, hogy választania kellene az anyának a férfi és a baba közt, ha mégis, az régen rossz. Világos, hogy az első időben a baba rengeteg időt , energiát igényel. Sőt sokszor az összeset felemészti. A férfinak ilyenkor nem duzzogva elvonulni (kihátrálni) kellene, hanem részt venni. Hiszen az anyukák egy részének nem hogy a férjükre, de még saját magukra sincs idejük! Ámbár lehet én gondolok erről túl sokat. Nekem szerencsém van. Három gyerekünk van. Az első babánk nagyon hasfájós volt, este nyolctól gyakran hajnalig ordított. Ha a férjem nem állt volna mellettem nem is tudom mi lett volna.
Sok kismama társam nem volt ilyen szerencsés. Ők legalább olyan mellőzöttnek érzik magukat mint a férfiak. Pedig nők is maradnak, csak nincs idejük előhozni magukból. Nincs idő kicsit szépítkezni, rákészülni egy közös estére. Félórás fürdőt venni, hogy illatosak legyenek. Mert egy nőnek, hangulat kell a "szerelemhez". Ha már anya akkor is jól esik a virág a bonbon a gyengédség. A változásról meg annyit, hogy ketten vállalják a gyereket. S hogy a férfi meg változik? Nem. A férfi az aki sokszor nem változik meg a gyermeke születésekor. Ő ugyan az marad, csak a körülmények változnak. S nem hajlandó alkalmazkodni. Pedig itt az életünknek ezen pontjánál mindkettőnek változni kell. Mert már ő sem csak férfi és férj hanem apa is. Ők együtt pedig családdá kell, hogy nőjenek.
Én korábban írtam, hogy "sajnos" válás lett a vége...
Amikor megszületett kisfiunk én odafigyeltem, hogy apuka semmiből sem maradjon ki, ami azt jelenti, élvezze ő is az apuka szerepet, mert azért lehet, nemcsak kötelességszerűen, hanem ösztönből és jó hangulatban.
Ha a férfi nem hajlik erre, még kedvet sem lehet csinálni, akkor teljesen mindegy, hogy mennyire töröm magam. Később is.
Apukával pedig akkor lehet többet foglalkozni, ha valamelyest mentesítik anyukát a teendők alól.
Ha nincs gyerek, akkor is így működik.
Ha apuka kényeztetésre vágyik, akkor a házimunkában segítsen a nőnek, aki szintén 8 órában dolgozik, hazaesve főz és minden egyéb, ami otthon megvárja.
Ehelyett apuka tévézik, s mikor jön az este, nemhogy anyuka pihenten törődne a férfivel, hanem olyan fáradt, hogy örül, ha él... (+ még ahol gyerek van)
Apuka ezt a tehermentesítést észre sem veszi, a nő viszont igen, aki szintén vágyna a kölcsönös törődésre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!