Több, mint 7ève együtt vagyunk, viszont a szüleink még nem találkoztak. Most már mikor érdemes ezt megvalósítani?

11 éve vagyunk együtt a párommal, van egy kislányunk szóval azért elég komoly a kapcsolat, mégsem találkoztak még a szüleink és nem is fognak.

Párom szülei 11 év alatt sem tudtak elfogadni , szerintük nem vagyok elég jó a fiuknak, szüleimet ismeretlenül is lehordták mindennek. Egyértelmű, hogy nem fogom erőltetni a találkozást.

Ilyen is van sajnos.

Számomra elképzelhetetlen, amit itt sokan írnak...

Bakker, egy család lettünk. Vannak közös ünnepek, közösek az unokáik...

Nem szeretnék némelyik válaszoló rokona lenni :(

"Számomra elképzelhetetlen, amit itt sokan írnak...

Bakker, egy család lettünk. Vannak közös ünnepek, közösek az unokáik...

Nem szeretnék némelyik válaszoló rokona lenni :("

Nyugodtan megfizetheted az egész családomnak a repülőjegyet, plusz a szállást pár napra és akkor már találkozhatnak is. No ugye nem olyan egyszeű dolog ez? Nem mindenki él a szomszédos városban, mint ahogy azt te elképzeled.

Aki azt írja, minek? Furcsa egy család lehettek.

Nekem 3 felnőtt gyermekem van, mindegyik házas.A 2 lányom párjának a szüleivel még jóval az esküvőjük előtt találkoztunk,megismerkedésük után 8 hónap, másiknál 1 év múlva.A fiunk barátnőjével még fél éve van együtt, az ő szüleivel még nem találkoztunk.

Nálunk ez természetes, hogy megismerjük a gyermekünk társának szüleit.Mindkét lányunknál mi szülők kezdeményeztük, gyerekeknek jeleztük mi is, fiú szülei is, szeretnénk egymást megismerni.

Ha már oda jár hozzájuk a lányunk, csak jó lenne tudni, milyen emberek? Azóta is tartjuk a kapcsolatot, néha összejövünk egy jót beszélgetni.Vagy a gyerekeinknél is találkozunk, névnapok, sz.napok alkalmával.

Nekünk ez fontos dolog.Szerintem normális szülők ezt így gondolják.

Kérdező, ha úgy vagy vele, hogy minek, akkor minek írtál ki kérdést?

Ha se ők, se ti nem igénylitek, akkor minek is?

De azért jó lenne velük is ezt megbeszélni.

Utolsó, én pl azért nem tartom fontosnak - bár elfogadok mindenféle hozzáállást az illető fiatalok részéről - mert amíg a fiatalok tízen- vagy huszonévesek, addig fenn áll a veszélye, hogy a szülők a fiatalok feje fölött is átnyúlva egymással egyeztetnek a fiatalok dolgaiban. Amikor meg már harminchoz közelednek, vagy akár át is lépik azt, akkor már nem játszik az ember életében túl nagy szerepet a szülői család, meg maguk a szülők is idősebbek, bezárkózóbbak lesznek.

Ezt az átlagra írtam, én meg amikor megismertem a páromat, már évek óta nem tartottam a kapcsolatot a szüleimmel, nyilván szóba se került ilyesmi, a párommal se ismerik egymást...

"azért nem tartom fontosnak - bár elfogadok mindenféle hozzáállást az illető fiatalok részéről - mert amíg a fiatalok tízen- vagy huszonévesek, addig fenn áll a veszélye, hogy a szülők a fiatalok feje fölött is átnyúlva egymással egyeztetnek a fiatalok dolgaiban. "

Ez paranoia, már bocs.

"Aki azt írja, minek? Furcsa egy család lehettek."

A gyk-n vagyunk, tudod. Itt kb. az a normális, aki megszakított minden kapcsolatot a szüleivel, leszarja a párja szüleit is, és természetesen a két szülőpár is szarik egymásra.

" Bakker, egy család lettünk. Vannak közös ünnepek, közösek az unokáik..."

Tévedsz.

Attól hogy összeházasodsz valakivel, és gyereked is lesz, nem jelenti azt, hogy a szülők is egy család lettek.

Nekik nem kell ismerniük egymást, ha messze laknak egymástól akkor nem is találkoznak. Igen vannak ünnepek, de ez nem jelenti azt, hogy minden ünnepnél a 2 család összejön-

Én a testvéreim anyósát/ apósát és sógorait/ sógornőit sem ismerem. Ők sem az én anyósomékat, sógoraimat.

Anyósomék 300 km távolságban laknak a szüleimtől. Két külön világban élnek, teljesen más érdeklődési körrel.