Mi van akkor, amikor a pár egyik tagja vallásos, a másik viszont nem. Ilyenkor kötelező a templomi esküvő - pl a vallásos fél családja erre vágyik, viszont a nem vallásos fél nem akar?

10.26 a vallásosnak ez egy PLUSZ, Isten áldása, valami olyan, ami neki fontos, hogy rajta legyen a házasságán. Ezzel szemben a nem vallásosnak a templomi esküvő kimaradása teljesen semleges, semmit sem jelent. Akkor melyik fontosabb?

Van olyan is,aki nem vallásos,és mégsem semleges neki a templomi esküvő gondolata,ilyen volt az én párom is.Igazából nem a hitével van baj,csak annyi visszásságot lát az egyházban,hogy azt utasítja el.Ahogy én se járok templomba,mert sok helyen az egyáltalán nem Isten háza.Az emberek nagy része szerintem azért nem hisz,mert nem kell neki olyan Isten,akinek ilyen képmutató képviselői vannak.De a keresztelőt nem ellenzi,mert látja,hogy nekem fontos.Csak intézzem el én a formaságokat,és ez így rendjén van.

Utsó vagyok megint.Inkább élek egy nem vallásos férfival,aki mellett nő vagyok és értékeli a véleményemet,mint egy "vallásossal" aki szerint a nő kussoljon,mert csak...Pedig hangsúlyozom.HÍVŐ KERESZTÉNY VAGYOK

Kicsit régi a topik, de nekem most nagyon aktuális. Megismertem egy lányt, aki vallásos családból származik és vallásos is, de nem bigott. A család viszont igen. Ami még jobban bonyolítja a helyzetet, hogy nem egy az anyanyelvünk és még nem is beszéljük egymásét (így szülőkkel, nagyszülőkkel való kommunikáció kilőve). A kapcsolat komolynak ígérkezik, nagyon szeretjük egymást, de bennem egyre nagyobb a feszültség. Próbáltam a katolikus vallását egyre inkább elfogadni és ezt úgy éreztem ment is, de nem tudom, meddig. A család totál bigott és ez megnyilvánul a viselkedésükben is (botrány közösen aludni házasság előtt, botrány túl sok időt eltölteni együtt, megjegyzések, mikor térek meg...stb.) Párom ezt jól kezeli, én mégis zokon veszem. Ráadásul mostanában egyre élesebben látom az egyházi gondolkodás negatívumait és hatásait (az intoleráns család is ennek következménye). És nem a hittel van bajom... De a kötelező dolgok, a töménytelen bűnnek minősített dolog...stb. Ez az őrületbe kezdett kergetni. Tudom, hogy szeretem és engednem kéne, de nem tudom, hogyan még... És sajnos a hatalmas szerelem ellenére elkezdtem gondolkodni, mi lesz így a jövőben... Borzasztó érzés...

Utolsó: szerintem ne hagyd cserben a párodat. Neki ez ugyanolyan nagy kihívás fordítva, mint neked. Tudom, mert én az ő helyzetében vagyok. Ha most kitartotok egymás mellett, az jó alap lesz a jövőhöz. És őt is vond be a tépelődéseidbe. Sok sikert!