Szerintetek igazam van? ( bővebben lent )
A férjem vállalkozó, rengeteget dolgozik. Konkrétan reggel 6- este 9-ig. Van egy kislányunk is, én vagyok itthon vele. Nekem is, és neki is nagyon hiányzik párom.
Az elmúlt évek alatt rengetegszer nélkülöztük a segítségét, mindent egyedül vagy más segítségével kellett/ kell intéznem.
A lányunk nevelése is teljes mértékben az én feladatom. Ő nem tudja ebből kivenni a részét. Ha nagy ritkán itthon van, lefekszik a tv elé, vagy netezik.
Persze én megértem, hogy neki is kell egy kis kikapcsolódás, pihenés stb., azt is csodálom, hogy még bírja ezt a nagy hajtást.
Tudom azt is, hogy értünk dolgozik ennyit.
De ez még nem azt jelenti, hogy nem kell kimutatni a szeretetét a családjának ugye? Egy ölelés vagy puszi, vagy egy két bók, elismerés ilyesmire vágyom. Ehelyett a kritizálás megy, ezt miért nem csináltad már meg, ez miért van így, miért engeded meg ezt a gyereknek ?stb. A lányunk sokat kérdezgeti hol van az apja, de ha én nem mesélnék a lányunkról Ő nem kérdezne semmit.
Nem rég megkérdeztem szokott-e ránk gondolni, azt mondta nem , mert nincs ideje.
Tegnap este megakartam vele beszélni ezeket a dolgokat, és miközben beszéltem egyszerűen elaludt.
Amiért most haragszik rám, és én vagyok a szemét az az, hogy reggel nem vittem ki hozzá elbúcsúzni a lányunkat. ( Oviba ment.)
Azért nem vittem ki, mert elegem van már, hogy mindig nekem kell vinnem utána, nekem kell erőszakoskodnom, hogy foglalkozzon vele egy kicsit.
Számtalanszor előfordult már, hogy sírt érte a lányunk, és nem jött oda hozzá még egy puszira sem.
Ezzel csak ráakartam döbbenteni, hogy érzelmileg is törődni kell a családdal, nem elég csak anyagilag.
Köszönöm az eddigi válaszokat. Nekem nagyon sokat jelent a véleményetek, hiszen nincs kivel megbeszélnem.
A lányunk most kezdte az ovit, még beszoktatós, ezért fél napig ( délig) jár óvodába ( ha éppen nem beteg).
Amióta együtt vagyunk, vagy dolgoztam, vagy GYED-et, ill. GYES-t kaptam. Ergo volt van nekem is keresetem. Amint lehet, dolgozni fogok.Persze soha nem fogok annyit keresni mint Ő, de nem várom el, hogy eltartsanak, ki sem bírnám ha eltartott lennék.
Szerintem a párod eddig is pont ioyen volt, nem irtad, hogy most vált volna ilyenné.
Mikor gyereket vállaltatok, előtte is ennyit dolgozott, előtte is ennyit foglalkozott veled.
Mit vártál tőle? Hogy a gyerektől majd hirtelen megváltozik??? Hát nem tette. És akkor most mi a probléma?
Ő pont olyan, mint eddig is volt.
Igazad van. Neked is stresszes otthon egyedül, az, hogy a férjed dolgozik, csak a teendők egy része, nem váltja ki a gyerekkel való törődést.
Az a helyzet, hogy neki ez az élet kényelmes. Nem kell foglalkoznia a gyerekkel, csak a munkájával, ahol kiélheti magát. Elég önző. Azt hiszi, ha már ő hozza a pénzt, akkor övé az utolsó szó is.
Hát a gyerekvállalás előtt még nem dolgozott ennyit, és még nem is volt gyerekünk, nem tudhattam, hogy ilyen lesz, de ez lényegtelen.
Nem vállal kevesebb munkát, mert senkit nem utasít vissza.
Azt mondja, ha így tenne legközelebb nem neki szólnának, és a munkát akkor kell elvégezni amikor van, és akkorra amikorra a megrendelő kéri. Igaza van szerintem is.
Szerintetek mit csináljak? Jól teszem ha rávilágítok a problémára, azzal, hogy nem beszélek neki a gyerekről csak ha kérdezi, és nem megyek oda hozzá ölelésért vagy pusziért kuncsorogni?
13.57-es, ez szerinted megoldás? Szerintem egyenes út a válás felé, csak még kínozzátok egymást meg magatokat előtte.
Kérdező, addig nem lesz jobb, amíg meg vagy győződve róla (látom, a többiek is adják alád a lovat), hogy egyedül a férjed a hibás. Nem azt kell mondogatni neki, mit csinál rosszul, hanem elmondani, hogy tudod, hogy sokat dolgozik, és ez neki sem jó, mert kimarad a gyerek életéből, és ez később nem tudja pótolni, milyen megoldást tudnátok taláni arra, hogy könnyebb legyen neki és több időtök jusson egymásra.
Neked látszólag állati könnyű életed van, még akkor is, ha egyedül kell intézkedned, mégsem vagy boldog. Azért nem, mert pénzért nem adnak boldogságot. Se neked, se a férjednek. Megoldást keressetek, ne azt olvassátok a másik fejére, kinek milyen sérelme van és mit tesz/nem tesz a másikért meg a gyerekért meg a családért. Mert az, hogy megteszed, annak természetesnek kellene lenni, ha szereted őket (és a férjednek is), ez nem jutalom és nem érdem. De ugyanilyen természetesnek kéne lennie annak is, hogy egymással törődtök. De fáradt és fásult emberek nem tudnak törődni egymással.
Meg el kéne gondolkozni azon, hogy a férjed nem munkával álcázza-e azt, hogy elhidegültetek, nincs kedve hazamenni, veled lenni. Fájdalmas, de elképzelhető, mert ha kimondaná, hogy vége a házasságnak, ő lenne a rossz, így meg hivatkozhat a munkájára, és ha dolgozik és pénzt keres, nem ítélhető el.
15:17 nekem ez a megoldás! Gyakorlatban, élőben, életszagúan teszem, nem néhány sorba megírva, de úgy, hogy nem egyenes út a válás felé. Van olyan ember akinek a beszéd el sem jut az agyáig, mert pszichológiai köd veszi körbe. A nő kérése, észrevétele sok férfiban feszültséget kelt, s támadásnak véli, így ami már mond (lényeg) el sem jut.
Én a saját meglátásom, cselekedetem, amit már tegnap is tettem, s nem csak pár sor formájában bevált. S miért is, mert ma felhívott hogy mi újság, mi van velem.
Kérdező, nekem gyakorlatban be vált amit te kérdeztél. Rajtad áll mit akarsz tenni. Tudom nem könnyű de meg kell találni a helyes utat. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!