Szerintetek felnőttkori életetekre kihatással van édesanyátokhoz fűződő viszonyotok?

az a baj hogy ezeket mindig magadba tartottad. miėrt nem fakadtál ki neki?

mięrt nem mondtad el ezeket az ėrzėseket?

Ha kicsit helyre raknád, jobban ėreznėd magad.

Valamilyen szinten biztos kihat, de azert mindent nem lehet erre fogni.

egy kicsit ugy ėrzem mėg mindig megakarsz neki felelni. de ne tedd, már felnőttėl es ne hagyd hogy barmibe is beleszoljon!

Ahogy nagyon sok minden kihatással van, így ez is, persze. Anyám az az ember, akit az ellenségemnek sem kívánok. Apám detto ugyanez. Felnőtt fejjel már szélesebb körben látja az ember a múltat, de az okokra így sem jöttem rá. Anyámmal a kapcsolatom cseppet sem átlagos, mert ő munkakerülő alkesz, én meg a belemet kidolgozom 17 éves korom óta. Leginkább a szexuális életemre volt hatással az, hogy anyám még 15 éves koromban is bejárkált a fürdőbe, amikor épp ott voltam. Hogy folyton azzal volt elfoglalva, helyesen tisztálkodom e odalenn. Vagy hogy a kopogást hírből sem ismeri, és amikor épp hokiztam is rám nyitott nem egyszer. Ebből az következett, hogy félek lányokkal ismerkedni, félek kezdeményezni, kevesebbnek hiszem magam, mint aki vagyok valójában. A szexre gondolok, már kavarog a gyomrom, nem tudom elmagyarázni miért, de mintha attól tartanék, hogy anyám nem örülne, ha látná, vagy megint rám fog nyitni, pedig 100 km-es távolságban élünk. Ha már így megkérdezted, gondoltam leírom, pedig nem vagyok túl büszke erre...

18/f

Aki életed legfogékonyabb évtizedeidben igen közel volt hozzád, nevelt, irányított, az jó, hogy nagy hatással van az emberre később is.

De nálad másról is szó van. Felnőtt vagy és a mérgező anyádat mégis beengeded a házba. Én nem hagynám, hogy jöjjön és piszkáljon... Az, hogy húzza a száját, mert nem tetszik a választottad, egy dolog, de a többi... Várandósan is kötözködik, a szőnyegbe is beleköt, jaj, ilyen anyát az ellenségeimnek se kívánnék (sőt, főleg nekik nem, mert nyilván sok keserűség gyűlik össze az emberben így s az ellenségeim bizonyára nem kedves emberek, akik így sem adják át másnak).

Nem lenne szabad félned anyádtól, amikor már te is anya vagy... Nem szabad, hogy az életedre jobban hatással legyen, mint ami elkerülhetetlen, a múltatokon át (s ott a tény, hogy mégis az anyád, erről sem tud elfeledkezni az ember s nem is akarja totálisan megszüntetni a kapcsolatot, úgyhogy valamennyire benne van az életben, legalább néha).