Nekem kell változtatnom, vagy nem tudok vele mit kezdeni?

Egy házban élek az anyámmal és az apámmal, van egy nővérem is, de ő már a vőlegényével él.

Apám természete időnként idegőrlő: folyamatosan a múltban él, anyámnak felhozza a múltbéli hibáit meg a családját, hogy mennyi pénzt elhordtak már tőlünk ő biztos nem fog odamenni (megjegyzem ez a pénz mindig csak temetések és esküvők voltak anya családjának a részére amibe beleadott a mi családunk is, de szerintem ez természetes máshol) emiatt anya nem is tudja normálisan tartani a kapcsolatot a családjával, mert apám nem hajlandó elvinni őt max. 2 havonta 1x, akkor már jó a helyzet..., sosem ad igazat senkinek akkor sem ha nem neki van, mindig csak mi költjük a pénzt szerinte, szerinte ő tartja el a családot a keresetével, mondja ezt úgy mintha anyámnak nem ugyanannyi lenne a keresete majdnem...Anyámat megvádolta már megcsalással meg mindennel, elhordta mindennek.

A nővérem ilyen idős korában is ugyanez ment itthon ha nem durvábban, viszont ő nem adott hangot a véleményének es csendben tűrte a dolgokat.

Én annyiban különbözök, hogyha apám csesztet meg ezt a kiálhatatlan viselkedését rajtam "gyakorolja", én ennek hangot adok és keményen elmondom neki a véleményemet ezzel kapcsolatban.

Én "aki rendes velem, azzal én is rendes vagyok" alapon normális és teljes mértékben tisztelettudó voltam vele mindig is, de amikor nagyobb lettem (úgy 15 éves), akkor érzékeltem a viselkedésének ezen oldalát és én nem tűröm el ha valaki semmibe néz engem is és a véleményemet is csak mert "jajj te még csak 15 éves vagy, nem tudsz te semmit" és hasonlók.

Nekem kellene változtatnom?

Őt már úgysem tudom, mindig is ilyen marad.

18/L