Van itt olyan, aki besokallt, és pár napra elhúzott a családjától, hogy összeszedje magát?
Minden tiszteletem azoké, akik sosem tettek és tennenek ilyet, de engem most azok érdekelnek, akik meglépték.
Úgy érzem, válságban a házasságunk, amit a férjem kevésbé lát, de nagyon szenvedek. Mostanában mar ugy érzem, valami betegséget fogok növeszteni magamnak, ha ez igy megy tovább.
A külső körülményeink is eleg nehezek es nem érzem magam biztonságban.
3 éves kislányunk van, mostanában folyton üvölt, es egyfolytában lógna rajtam, nagyon nagy onfegyelem kell hozzá. Ha nem velem van, sokkal nyugodtabb, ebből azt szurtem le, hogy abszolút átvette a feszültségemet.
Tobb okból is olyan, mintha csapdába estem volna. Es elveszítettem magam valahol. Próbálkozunk terápiával, de egyelőre ez eleg kevés.
Azt érzem, kellene par nap, hogy valahogy rendet teremtsek magamban. Nem vagyok váláspárti, szoval nem ez a célom. Csak valami erőt találni a hogyan továbbhoz.
Azok tapasztalata érdekelne, akik hasonlóan jártak, es hasonló módszerben látták a megoldást.
"egzisztenciális bizonytalanság és úgy érzem, ha rajta all, sosem mászunk ki belőle, de elfáradtam abban, hogy folyton én vagyok a “menedzser”"
Ha 3 éve nem dolgozol, akkor még egzisztenciálisan biztonságos körülmények között sem lenne szokatlan, ha kiborulnál - nagyon sokan így vannak ezzel, ha évekig úgy élik az életüket, hogy nincsenek körülöttük felnőttek, alig várják, hogy visszamehessenek dolgozni.
Azt is el tudom képzelni, hogy pont attól állt elő az egzisztenciális bizonytalanság, hogy te már 3 éve nem dolgozol, és emiatt van az, hogy "rajta áll", hiszen ő az egyetlen kereső a családban. Erre is jó orvosság lehet, ha újra dolgozni kezdesz te is.
PÁR NAP?
1,5 éve 1000km-re élek tőlük - nem ok nélkül, de nálunk mindenki idióta, önző és folyamatosan a másik életébe ugat bele. Ez pedig nekem nem kell felnőtt emberként.
De neked nem lelépni kéne, hanem elmenni párterápiára KÖZÖSEN. Attól, hogy elhúzol a problémákat nem oldod meg jottányit sem.
Márpdig én azt látom, itt főként az a baj, hogy a férjed full nem érti, mi a problémád.
Az okés lehet, hogy 3-4 napra elmész, rábízva a lánykáTOKat, de ha visszajössz 99%-ban ugyanúgy folytatódni fog a bezártság, meg nem értettség.
Más: menj DOLGOZNI. :) Nem véletlenül mennek el tőletek nyugatabbra a gyerek 1,5-2 éves korában melózni.
Remek hatással van már az is anyukára, hogy kimozdul, napi 6 órában EMBEREK között van, akik értelmesek, nem kisdedek, akik naphosszat követelnek, bőgnek, gagyarásznak.
Gyes betegseg
Menj vissza dolgozni
Non stop gyerek az anyan egeszsegtelen dolog
Regen mindenki segitett nagyszulok rokonok most egyedul az anyara harul minden
En nagyon rosszul viselem a bezartsagot egyedulletet igy ezert is meg anyagi oknol gyerekek bolcsodesek lettek es gyorsan ujra dolgoztam
A munka energiat ad kapcsolatokat es kihivasokat
Kakis pelus es gugyoges ejjel nappal egy ido utan kiborit mindenkit
"A férjétől 5 napot kért ajándékba, megkapta, és feltöltődve jött haza."
Gondolom, hogy valami helyi bika "feltöltötte"...
Miért van itt ennyi tuskó, IQ 0 ember?!:D
Sz.r anya vagy, ha folyton rajtad a gyerek, mert elkényeztetett lesz, de akkoris, ha pár napra az apjára hagynád, mert "MINEKSZÜLAZILYEN". Apuka persze sose legyen a gyerekkel, neki csak a munka a feladata, mert "hát ő a kenyérkereső, ki kell szolgálni otthon". Komolyan, akik itt előadják az idiótát, a való életben is így reklámozzák a sötétséget?:D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!