Miért erőltetik, hogy egyek olyat, ami nem ízlik, nem szeretem?

Bármilyen családi összejövetel, vagy ebéd van mamáénál, tuti elkezdi valaki, hogy miért nem eszek, kóstoljam meg, "naaa csak egy falatot". Mintha 5 éves lennék, aki dacból nem eszik. Pedig erről szó sincs. Csak mamánál a menü általában töltött káposzta, gombás tokány, rántott sertéshús (én csak csirkét, vagy halat eszem) és rántott gomba. Egyiket sem szeretem. De hogy ő nem tud ilyen "mai modern ételeket" főzni, meg hogy abból senki sem enne. Már hozzászoktam ehhez, nem is jegyzem meg, vagy sértődök meg ezen, általában jól lakom levessel és salátával, vagy pedig előtte eszem valahol. De mégis vagy a nagybátyám, vagy neki a felesége elkezdik mondani, hogy jaj kósoljam már meg, finom nagyon, meg semmi bajom nem lesz, ha megeszem. De egyszerűen én nem szeretem ezeket. Én sem dugom az orruk elé a sushit mondjuk, hogy mennyire finom, ha tudom, hogy nem szeretik. Már komolyan rossz leülni az asztalhoz, mert folyton ezt hallgatom. És már nem is tudom, mit mondjak, hogy befejezzék...

19 éves vagyok, volt pár évem eldönteni, hogy szeretem-e pl. a töltött káposztát, vagy undorodom tőle.