Miért ócsárolják mindig a mostohaanyákat?

Nagyon jó, hogy nálatok rendben van, szeretitek egymást. De ez itt nem egy közösség, ne mondd "le vagyunk tolva".

Ez a gyakori, ide az jön, akinek gondja-baja van, és gondok-bajok háttéreben a szeretet és empátia hiánya lappang, ezért itt megpróbálhatjuk erre ráirányítani a figyelmet, vagy legalább együtt-érezni a kérdezővel, ami kis segítség lehet.

Szerintem ez a szó már eléggé elavult. Inkább úgy érdemes mondani, hogy a szülő új párja/házastársa.

Belegondolok, ha nekem lenne egy olyan párom, akinek a gyerekei még nevelésre szorulnak, és nem lenne anyjuk nekik, mert meghalt vagy lelépett, akkor vagy örökbe fogadnám őket, és igazi anyjuk lennék, vagy ha ez nem lehetséges, mert a párom nem szeretné, vagy az anyjuk nem mond le róluk, vagy egyszerűen én nem akarnám az örökbefogadást, akkor nem anyáskodnék felettük.

Akkor nem mostohaanyuk lennék, hanem az apjuk párja. Aki nem áldozna fel értük, nemhogy mindent, de kb. semmit. Kedves lennék velük, de nem szállnék be anyagiakkal a nevelésükbe, ellátásukba. Tehát semmiképp sem lennék a mostohaanyjuk.

Csak olyan gyerekre fordítanám az időmet, energiámat, pénzemet, aki ténylegesen a sajátom. Akár vér szerinti, akár örökbefogadott.