Más is félt a külön költözéstől?

A szüleim elváltak, édesanyámmal élek 7 éve. Elég viharos a kapcsolatunk sajnos, mert én hirtelen természetű vagyok, ő pedig eléggé idegroncs lett az évek során. Elég beteges szegény és nagyon sovány, de egy talpraesett és mindent megcsináló nő.

Nekem van egy párom 2 éve, aki mondhatni itt lakik velünk 1-1.5 éve. Most babát várunk és külön fogunk költözni. Szeretem a párom és valahogy mindig is szerettem volna önállósodni végre, most viszont, hogy kell így már nem megy annyira. Féltem édesanyámat, hogy mi lesz vele. Igaz, közvetlenül a szomszédba költözünk (én akartam), mert így oda tudok rá figyelni, de akkor is félek, hogy mi lesz vele, hogy bírja majd a magányt, az egyedüllétet. Párkapcsolata nincsen, nagyon mély nyomot hagyott benne a válás (ami a lehető legcsúnyább volt). Nagyon sok problémája van testi, lelki, pénzügyi. Egyszerűen nagyon féltem (lehet túlságosan is) és nem szeretném magára hagyni, együtt lakni meg több okból sem lehetne.

A terhesség miatt is biztosan sokkal érzékenyebb vagyok, de mindig ez jár a fejemben, hogy vele mi lesz.

Én 20 vagyok (27 hetes), ő pedig 52 éves.