Miért idegesít és frusztrál ennyire?

Én is anyuka vagyok, 2 éves a lányom. Én nyáron, (mielőtt ő született) sokat volta mmeztelenül a lakásban a nagy kánikulában. Úgy takarítottam, stb. De senki más nem látott. Ha a férjem hazajött (akármilyen fura is) felkaptam egy pólót, ami eltakart mindent. Előtte sem szerettem meztelenkedni.

Most megtaláltam az arany középutat. :) Most, hogy ilyen nagy meleg van, a kétrészes fürdőruhámban vagyok itthon, a gyerekkel. Ő is kis bugyiban (pelenkában) van, már megszoktuk egymást így. :) Az apját is max. egyszál rövidgatyában látja, máshogy nem. (De ha jön a hűvösebb, ez is megszűnik, csak a nagy kánikulában csináljuk így).

Szerintem három éves korig meztelen, 8 éves korig bugyiban,utánna rövidnaciban, apukák minimum gatyában.

Nekem a szomszédcsaj(43) tegmap csipkés melltartóban nyíitott ajtót, azt mondja, így vannak a lányával, meleg van. Én hiányos öltözékben járok, meztelen is, de a család előtt bugyiban-atlétatrikóban.

Szerintem a férjed nagyon spontán és természetes.

Olvastam, h eg ybácsi mindig félmeztelen ült a reggelihez. A felesége 50 éven át köyörgött, hogy öltözzék fel, hiába. Végül megunta, és egyik reggel ő is félmeztelen ült asztalhoz. A papa soha többet nme jött ing nélkül reggelizni.

A gyereknek mindegy, neki természetes, amit megszokik. Nem lesz szégyellős. Baja nem lesz. Persze ha már nagylány lesz (iskolás) akkor majd illik szemérmesebbre váltani valamivel.

Aludni sokan alszanak meztelen, az mindegy szerintem, nincs benne semmi. Egyelőre biztos nem zavarja a kislányt, majd úgy 8 éves korától.

Az a legjobb, ha a természetünk (neveltetésünk, szocializációnk) szerint cselekszünk. Ha neked gond a párod meztelensége, mond meg neki (ne azt, hogy ne tegye, csak azt, amit ide is írtál: hogy zavar(ba hoz)). A kislányod miatt nem aggódnék. Ő így fogad el titeket, ki kit a maga természetével együtt. Az jó, ha el tudod neki mondani, hogy te nem szeretsz meztelenkedni és zavar, ha az apja ezt teszi. Lányod egyébként szerencsés, mert két példát is lát egy dologból és (elvileg) szabadon eldöntheti, melyiket akarja követni.

Fogadd el elsősorban magadat és az érzéseidet, azaz, hogy nem tetszik a meztelenkedés és ettől zavarba jössz, haragszol a társadra. Te ezzel a csomaggal érkeztél az új családodba. Ha ezzel megleszel, akkor a párod "csomagját" is könnyebben fogadod el. A család azért csodálatos dolog, mert két hozott csomagból létre lehet hozni valamit, ami nem pusztán több (mert 1+1 az 2), hanem minőségében több, azaz lehet az 1+1=5, meg 6, meg akár 10 vagy 100. Egyik viselkedés sem jó vagy rossz. Egyik sem túlzás. Egyszerűen van. Ítélettel - ez helyes, ez meg helytelen - nem jutsz egyről a kettőre és csak rombolod magadat és a családodat is. Szeresd meg magadban azt, aki nem akar meztelenül mutatkozni, mutasd be a párodnak és kérd meg, hogy szeresse ezt a részedet is. És fordítva, ismerd meg a párod meztelenkedő részét és meglátod, megszereted.

Off: Nálunk mindenki meztelenkedik. Bent is, a kertben is. A 3 éves kislányom még teljesen természetesnek veszi ezt. A párom 9 éves srácán már látom, hogy kezd szégyenlősködni, ami nem baj, hiszen éppen korban van. Két éve még ő is vígan rohangált egy szál fütykösben. Én úgy vagyok vele, hogy ha megkér, akkor változtatok, de egyelőre maradok a szokásaimnál.

Ami a leskelődést illeti: annak a baja, aki csinálja. Újat nem lát rajtam. Ha azért néz, mert tetszem, hát örülök, hogy szereztem egy jó napot. Ha meg nem tetszem, akkor minek néz?

Légy boldog.

35N

A fő kérdésedre nem válaszoltam, pedig 14-02-kor írtam egy jó hosszút :)

Szóval, úgy gondolom, hogy a haragod mögött elsősorban a saját magad el nem fogadása rejlik (tégy,ahogy az előző válaszomban írtam). Ketten beszélhetnek benned. Az egyik azt mondja: "Itt a férjem, szeretem, társul választottam. Ő JÓ nekem!" A másik meg duruzsol: "De nézd meg, a pucérját! Hát nincs szégyen ebben az emberben! Mit szólnak majd, ha észreveszik? Engem is ilyennek gondolnak majd? Ezt az embert választottam én magamnak???"

Mivel nem tudod megoldani a két benned lévő fél között a konfliktust, elkezdesz haragudni. Előbb magadra. De az egonk oly tökéletesen van megalkotva, hogy a szív hangját - SZERESS, AHOGY VAN! - elnyomva, ezt nem engedjük meg saját magunknak és a haragot a másikra irányítjuk.

Az el nem fogadás megtanulása nagyon korán kezdődik, egészen pici gyerekkorban.

Az is segíthet neked, ha legközelebb, amikor elkezd elönteni a harag, akkor figyeld meg a testi érzéseidet (szorul a torok, ég az arc, nyom a mellben, bármi) és amikor már lenyugszol, idézd fel ezeket a testi érzéseket és keress a múltban, egészen a gyerekkorodban, hasonló állapotot. Idézd fel, mi történt akkor. Mindazokat a személyeket, szavakat, tetteket, amik akkor történtek. És koncentrálj a saját érzéseidre - kire haragszol, kinek a szavára, tettére vagy tétlenségére reagálsz ugyan azzal a a testi tünettel, mint férjed meztelenkedésére. Ha ez meg van, akkor tudni fogod, miért érzed magad frusztrálva. És kinek kell mondani valamit, amitől felszabadulsz.

Még egyszer - légy boldog.

35N

Nem vagy prűd, vannak ilyenek akiket zavar a meztelen test látványa.

Szerintem sem egészséges dolog, egy kislány zsenge lelkivilágának a férfi nemi szerv állandó látványa.

3 évesen még nem fogja fel, de 6-8 felé már igen.

Gondoljunk vissza saját gyerekkorunkra. Engem pl.valószínű "sokkolt" volna az ilyen látvány. Mindenhez hozzá lehet szokni, de emberek, hagyjunk már egy kis intimitást a gyermekeinknek!