Mutatkoznátok "ilyen" szülőkkel?
Anyám állandóan böfög, nyitott szájjal, hangosan. Ma is jött felém és "rám böfögött". Hogy jó fej legyek valamilyen szinten, és jelzem felé hogy ez nem illendő, legalábbis hogy rám böfög - megkérdeztem, hogy "anya, ez most mi volt csuklás vagy böfögés?". Erre azzal jött elő, hogy ha ki akar jönni, hagy jöjjön.. bezzeg ha én iszok kólát, és böfögnék -ugyanúgy ahogy ő - a válasz az hogy nem szégyelled magad?
Apám dettó-majdnem... Amikor tüsszent nem teszi a kezét a szája elé, hanem a két kezét a térdére támasztja, aztán bele a szabad világba, és nem érdekli hogy hol van és kivel... már megkérdeztem, hogy miért nem használja a kezét ilyenkor, erre meg azt szokta válaszolni, mert akkor koszos lesz a keze... Ráadásul nem tud normálisan enni, nyitott szájjal eszik, csámcsog s kattog az állkapcsa vagy nem tudom de nagyon zavaró...
Szóval az igazi kérdés az, hogy elmennétek-e ilyen szülőkkel étterembe, vagy társaságba? Félek, hogy apám elkezd tüsszögni, anyám böfögni, akkor azzal magamat járatnám le...és sajnos de azt kell mondjam még beszélni sem tudok erről a problémáról velük, mert rögtön a plafonon vannak, és még nekik áll feljebb. A dolog pikantériája, hogy abszolút nem tudom garantálni (még magamnak sem) hogy esetleg normálisan viselkednének...És ha lesz esküvő...bár az odébb van....akkor mi lesz majd? Már arra is gondoltam, hogy párommal inkább külföldre "menekülünk" és azt mondjuk majd, hogy mivel sokba került volna a kiút nekik, ezért inkább egy négyszemélyes vacsorára meghívjuk őket...talán egy vacsorát kibírnánk...
Esetleg tudnátok segíteni, hogy hogyan lehetne a tudtukra adni, hogy viselkedjenek?
Előre is köszönöm szépen!
Sajnállak,és megértelek.Az én anyám azzal járat le hogyha van valami ünnepség akkor berugik és kötekedik velem.úristen az a leszégyenítés ami van olyankor.Most megfogadtam hogy nem lesznek szülinapi s névnapi üneplések.megissza a napi 2-3üveg sört,és egy kisüveg pálinkát.Nem rúgik be minden nap,csak ha van ünnepség és van hogy hétvégén.
Nagyon szégyenlem.
nagyon együttérzek veled!
az én apám ugyan nem büfög hangosan, viszont alig fürdik, izzadságszagú.
utálok én is vele elmenni akárhova, a buszon mindig nézik az emberek, mert ápolatlan külsejű is, sőt, el is ülnek onnan, ahol ő áll, de őt abszolút nem zavarja, ő egyéniségnek képzeli ezáltal magát. ő is mindig hangosan beszél, én meg nem szeretem a feltűnést, ha meg szóvá teszem, akkor én vagyok a hülye, meg mit akarom neki megmondani, hogy beszéljen, meg egy egészséges ember nem suttog.
én sem mutatkoznék a helyedben sehol sem velük.
"Haha, ez aranyos =) Bocsi, csak sztem kicsit túl "merev" vagy. Hát aztán ha büfög? Hadd büfögjön! Kit érdekel? És ha mások lenéznek a TESCO közepén emiatt? Kit érdekel mások véleménye?"
Mások nem is érdekelnek, inkább az a bajom, hogyha valami engem zavar és szólok, vagy megkérem őket valamire, dettó az ellenkezőjét csinálják.
Kiskoromban a mamám egyszer meg is jegyezte, hogy olyanok vagyunk (a testvéremmel) mint egy juhászkutya: mindig anyámékat kellett sasolni, ha a mama sütivel kínált minket, hogy megmondják, hogy ehetünk-e vagy sem, ha náluk szerettünk volna elmenni az illemhelyre akkor mindig anyáméktól kellett "elkéredzkedni", holott ott voltunk...és igen, sajnos még 14 éves koromban is :((( (aztán valami miatt - amit szintén nem mondtak el - megszakították az összes kapcsolatot velük)
Anyám iszonyatosan merev, még a mai napig is, és sajnos vele sem olyan jó a kapcsolatom... amúgy meg ha kiesik a kezemből egy kés, röhög, de úgy mintha nem is a lánya lennék, ha nem sikerült az egyik vizsgám akkor meg "haha, ezt most jól megszívtad" érzés kiül az arcára (lesz lányom / lányaim, fiam /fiaim tuti nem így fogok velük viselkedni)
Valaki kérdezte, hogy milyenek a kapcsolatok...
Egyszóval: car.
Bővebben? : Nővérem olyan messze költözött amennyire lehetett, az ország másik végébe, mikor hazamegy (évente talán 2x, akkor is a pasiját viszi, egy hétvégére, hogy ott aludjanak...megjegyzem panel lakás, a pasi meg van 140 kg, anyámék állandóan kerülgetik, és nem tetszik, ha a pasi napközben az ő ágyukra(!) lefekszik aludni...de az istenért nem szólnának neki. Aztán mikor elmennek, rám zúdítják minden bánatukat, bajukat (lelki szemetesláda szerep ilyenkor az enyém...persze arra jó vagyok...faca). Én ha kérdezek valamit állandóan az a válasz, hogy ezt majd ők jobban tudják... pedig csak kérdeztem, nem akartam okoskodni... Az anyám a szüleivel sem és a testvérével sem tartja a kapcsolatot... apám dettó, azt sem tudom hány testvére van, mert soha nem mesélte el, hiába kérdeztem, tudjátok mit mondott? "hogy ezt majd ők tudják". Szóval csak félinfóim vannak, és olyan szörnyen esik, mikor valaki megkérdezi, hogy véletlenül nem xy-nak vagy a rokona? Én meg nézek mint borjú az új kapura... Faterom volt munkatársai ha meglátják, már menekülnek (néha vicces ezt látni, annyira feltűnően csinálják), de apám nem veszi észre magát. Anyámnak van egy "barátnője" a munkahelyén, aki állandóan átveri, de ezt sem akarja észrevenni...
Testvéremmel nagyon megromlott a kapcsolatunk, mert állandóan keresztbe tett, mindig szóltam neki, hogy most már elég legyen (hosszú történet), de azért is, és betelt az a bizonyos pohár! Múltkor azon kaptam magam, hogy őt nem is érdekli, hogy mi jóban vagyunk vagy sem..én meg nem fogom kinyalni a seg.ét, úgyhogy hagyom ahogy van...Egyébként a leggázabb,hogy ugyanazt a "viselkedési mintát" (nem tudom jobban leírni) vélem felfedezni, amit anyámék is folytatnak...
Egyszóval nem hiszem hogy "túl" merev lennék...
Nagyon is megértelek kedves kérdező :S
Ha ilyenek nem kell velük foglalkoznod.Költözz el én azt ajánlom. Ha lesznek gyerekeid és ugyanezt fogják művelni veled, és ugyanígy fognak viselkedni vele, mint most akkor mond meg nekik,hogy nagyon ritkán fogják őket látni.
Mi az,hogy neked nincs közöd ahhoz,hogy apukádnak hány testvére van?:S Ez rohadt szemétség..Azt sem tudod kik a rokonaid...Most úgy őszintén mi bajuk lenne ha elmondanák NEKED??Mert szerintem nem dőlne össze a Világ!
És tudod márcsak azért se mondanék el én se semmit nekik, és ugyanúgy válaszolnék nekik úgy mint ők veled. Ezt érdemelnék...Szokták mondani ,hogy nem kell az ő szintükig lealacsonyodni..Hát ezt most nem mondom.És azért nem ,mert azért szülőkről van szó.Még ha nem is szoknak le a büfögésről meg tüsszentésről, akkor is legalább normálisan viselkednének veled. Meg írtad mikor vizsgád volt és rosszúl sikerült anyud pedig kiröhögött... Ez nem anyára illő viselkedés már ne is haragudj. Egy anyának az lenne a feladata Ilyenkor,hogy megvígasztalja a gyerekét stb...
És látom nem csak te vagy így velük,hanem a munkatársuk is.Akkor nem csak te látod rosszúl.
Én a helyedbe vagy megbeszélném velük mégegyszer ezt a dolgot, vagy ott hagynám őket és csináljanak amit akarnak csak téged ne idegesítsenek. Ezek nem szülők. Ha az ember megkéri normálisan hogy fejezzék be a büfögést FŐLEG nyilváánosan ami nagyon ciki, akkor miért nem fejezik be?! Ha a szép szóból nem értenek akkor most jöhet a fenyítés, de ez csak Rajtad áll.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!