Mit tehetnék? Anyukám megölte magát. (16/L)

Őszinte Részvétem :(

Tudom, ez most nem sokat segít, de legyél erős, ha kell menj el egy pszihológushoz, talán vele beszélhetnél erről.

Őszinte részvétem...

Én még csak 8 éves voltam, amikor apám a szemem láttára mérget ivott. Nem tudták megmenteni...

Az agyam minden emléket törölt róla, semmire sem tudok visszaemlékezni, még az arcára sem. Az összes emlékem róla, ahogy fekszik a földön, és anyuék próbálják megmenteni...

Nem tudok segíteni neked abban, hogy feldolgozd, de elmesélhetem, én mit érzek. Haragszom rá. A mai napig. És örökre haragudni is fogok. Haragszom, mert önző módon itthagyott, mert a problémák megoldása helyett elmenekült. Pedig akinek gyereke van, az a gyereke életéért is felelős. Nem tehet ilyen önző dolgot...

Sokáig magamat okoltam tudat alatt, pedig ez nem az én döntésem volt, hanem az övé. Nem segíthettünk neki, mert nem kért segítséget. Bezárkózott... Senki sem tudta, mire készül.

Ma már van egy kisfiam. A nagyapja szemét örökölte... Általa tanultam és értettem meg mindazt a felelősséget, amit egy gyerek jelent. Soha nem hagynám cserben, bármi történjék is. Sok időbe telt, míg megértettem, hogy a történtekért nem vagyok felelős, számomra ezt hozta a sors. Nem bocsájtok meg neki, de már elengedtem. Nem tehettem mást...

Megérteni te sem fogod soha, miért tette. Talán elfogadni sem. De az ő rossz döntése miatt ne te büntesd magad! Nagyon nehéz, de ha végképp nem megy, kérj segítséget! Az öngyilkosságot pedig felejtsd el! Ne szomorítsd tovább a családodat, azokat, akik most is melletted vannak! Együtt kell továbblépnetek, hidd el, sikerülni fog!

Kedves Viki,

Fogadd őszinte részvétemet. Legszívesebben átölelnélek.

Ha van kedved írj privibe, megadom az msn-címem és velem beszélgethetsz.

Biztosan az idő múlásával apukád és a tesód is fog majd tudni beszélni anyukádról, de nekik is borzasztóan rossz, és a férfiak nem mutatják ki a gyengeséget. Nincsenek olyan rokonaid akikkel bensőséges a kapcsolatod? Nagymamák, uncsitesók, nagynénik?

Barátkozz nyugodtan fiatalokkal, de az nem biztos, hogy nem fognak elhagyni, mert az évek múlásával eltávolodhatnak (messzire megy egyetemre, dolgozni férjhez stb.).

Nagyon sok erőt, összetartást, kívánok Nektek és ha sírnod kell sírj, mert rosszabb elfojtani. Ha gondolod írj nyugodtan priviben én meghallgatlak. Most csak ennyi jut eszembe.

21/L

Valószínűleg - egy leheletnyit - segítene, ha megértenéd, miért tette. Nem hagyott maga után levelet, vagy nem utalt valakinek a motivációra? Olyan okot is el tudok pl. képzelni, hogy valami súlyos betegséget diagnosztizáltak nála. Esetleg valaki bántotta, most vagy régebben? Valóban lehet valami diagnosztizálatlan, kezeletlen depresszió is.

Egyik barátnőmnek betegségben halt meg az anyukája, nem szándékosan. A tied, ha úgy vesszük, legalább maga döntött. Tiszteletben kell tartani a döntését. Amit persze befolyásolhattak a fenti, rajta kívülálló okok - biztosan nem tudta tisztán végiggondolni, mit tesz, és nem Téged akart bántani, csak volt valami a jelenben vagy a múltban, amit nem tudott elviselni. De még ha ki se deríted, miért tette, gondolj arra, lehet alapos oka volt, és ha tudnád, megértenéd. Ne kövesd a példáját,nem lenne értelme még több fájdalmat okozni apukádnak, testvérednek.

Félelmeid, hogy elveszítheted az embereket, részben jogosak, nem csak az akaratlan vagy választott halál miatt. Az emberek csalódást okozhatnak, és - kár lenne szépíteni - nem minden barátság, nem minden szerelem tartós. De én tudod, mire szoktam gondolni (és mit szoktam mondani a magukat kiégettségbe lovaló embereknek)? Lehet,hogy fennáll a csalódás esélye, de sokkal gazdagabb, teljesebb az élet, ha a sérülés esélye ellenére mégis bátor vagy és megpróbálsz élni, megpróbálsz kapcsolatokat létesíteni.

Sok sikert és erőt!

És azért se kövesd Anyukád példáját, mert Te még fiatal vagy, egészséges vagy, és számos kihasználatlan lehetőség van Benned. Lehetsz még sikeres a tanulásban és/vagy munkában, ami érdekel, amiben jó vagy, lehet még sok örömed, és kár lenne megölnöd a 20, 25, 30, 50 éves Vikit, aki lehetnél.

23.07