Mit tegyek a súlyos beteg szomszéddal? Képtelen vagyok segíteni rajta.
Sziasztok!
32/N vagyok. Társasházban élek, a közvetlen szomszédom egy nyugdíjas, gyerektelen házaspár. A bácsi nagyon, de nagyon beteg - rákos, haldoklik gyakorlatilag. Az utóbbi időben annyira leromlott az állapota, hogy már nem tud járni, csak fekszik, pelenkás lett. A baj az, hogy nem tudja ezt elfogadni, és minden alkalommal, mikor "dolga van", elindul kifelé a fürdőbe, de még az ágy mellett összeesik. A felesége egyedül éppen hogy képes arra, hogy tisztába tegye, forgassa, a földről már nem tudja felszedni. Ha elesik a bácsi, hozzám csenget át, hogy segítsek felszedni, és én mindig igyekszem is a lehető legjobban segíteni, de esküszöm nektek, nem bírom. Fizikailag. Nem vagyok rossz erőben, de egy magatehetetlen ember súlya duplázódik. Ma reggel hatkor kicsengetett a néni az ágyból, mert a bácsi ismét elvágódott. Beleszakadtam, mire felszedtem a földről. Se ő, se én nem vagyunk olyan állapotban, hogy ezt tudjuk csinálni. Hozzájuk minden nap több órára jön egy hospice-munkatárs, de bentlakó segítséget nem fogadott a néni, mert nincs hova tenni. Ha épp egyedül vannak, mikor ilyen történik, mindig nekem szólnak.
Nem tudom, hogy mondhatnám meg, hogy nem bírom. Akarok nekik segíteni, de nem bírok, és minden alkalommal iszonyatos fájdalmakkal, deréknyilallással, becsípődéssel, húzódásokkal távozom. Viszonylag hamar elmúlnak, de addigra jön az újabb csengetés, ráadásul gyakran tök alkalmatlan időpontban (este tíz, reggel hat, de volt már reggel fél hat is).
Meg lehet mondani nekik udvariasan valahogy? Ajánlhatok valamilyen szakszerű megoldást?
A néni nem akarja a férjét elfekvőben tartani, hazahozza a kórházból is mindig, nagyon ki van készülve az egésztől. Velem mindig nagyon jó viszonyban voltak, bíznak bennem, ezért szólnak nekem, de én meg nem bírom. Lelkileg is egyre megterhelőbb bemenni egy ilyen állapotú beteghez, de ezt még elviselném, a baj az erőmmel van, ami teljesen elhagy. Nem vagyok erre alkalmas. Nem akarom se lerázni őket, se ezt tovább csinálni.
Tudnátok mondani valamit, ti mit tennétek? Létezik udvarias megoldás erre?
Köszi, és mindenkinek kellemes ünnepeket kívánok.
válasza:#17: A lakást eladni soha nem etikátlan. Azt tesz vele a tulajdonos, amit akar.
A keresztgyerek nem örököl, csak ha végrendeletet írnak.
A gyerekekre egyébként sem lehet építeni. mert nem fér bele a munkájukba, esetleg távol vagy másik országban élnek. Vagy nekik is van problémájuk, stb.
válasza:Vegyen a néni az ágyra szerelhető rácsot. Olyan mint gyerekeknél a leesésgátló, de nem tudna a bácsi egyedül kikelni az ágyból.
Szerezzenek be egy szobai wc-t amit az ágy mellé lehet tenni és azon végezhetné el a bácsi a dolgát
válasza: válasza: válasza:Jelzőrendszeres segítségnyújtás?
Mami megnyom egy gombot, max.20 perc alatt ott van a gondozó.
Háziorvostól lehet érdeklődni.
Általában negyedévente kell fizetni.Az összeget nem tudom.
Sziasztok! Köszönöm a válaszokat!
Mindenki hozzászólásában olvastam igazságot. Lehet, hogy ami zajlik, több, amit mások elvállalnának, de szívesen segítek nekik - ha tudok. És sajnos ezen van most a hangsúly: nem tudok többé. Mindenképpen megmondom, hogy nem tudok segíteni, főleg a mai nap után: a szentestét fájdalomcsillapítókkal, fájdalmak közt töltöttem. A legrosszabb ráadásul nem is a derekam, ahogy tűnt, hanem a vállam és a karom. Teljesen kivagyok: az elmúlt három napban kb 6 alkalommal kellett segíteni, és teljesen kikészültem.
Szóval azt mindenképp meg kell mondanom, hogy nem bírom és nem is vállalom tovább, főleg egy korábbi balesetben sérült vállal és térddel nem is tudnám. A gondom nem azzal volt, hogy nemet mondjak, hanem az, hogy nem akarom szimplán rácsukni az ajtót az orrukra és magukra hagyni őket. Tudom, a kérdésből nem derül ki, de nem érdemelnének ilyet, évtizedes jószomszédi viszony van köztünk, tényleg kedvelem őket, és nem férne rá az arcomra az, hogy passzolom az egészet és oldják meg egyedül.
Napközben gondolkodtam a másik szomszéd bevonásán, de arra jutottam, nem jó, hisz nem verhetem más farkával a csalánt, plusz annak is nyilván megvan az oka, hogy a néni nem hívta még őket.
A jelzőgombról nem tudtam, de utána fogok nézni. A másik, amiről a neten olvastam, az a nem bentlakásos házi ápolás (kicsit kiterjesztettebb, mint amit most vesznek igénybe, mert nem csak pár órát lenne ott a szakápoló).
Azt megértem, és nem is akarnám erőltetni, hogy a néni nem viszi a bácsit kórházba - én sem akarnék ott lenni, ha őszinte akarok lenni, és a bácsit is meg kell érteni: a leépülése szinte napok alatt történt, nem fogadta még el, hogy bizony nem tud kimenni a fürdőszobába, a méltóságot pedig nagyon sérti a pelenkahasználat. Nem haragszom egyikőjükre se, ti se tegyétek. Azt se gondolom, hogy kihasználnak, csak nem tudják, mit tegyenek és kétségbe vannak esve.
Ha tehetném, segítenék tovább, de nem megy, ezért keresek más megoldást.
Köszi még egyszer a válaszokat és kellemes ünnepeket!
válasza:Örülök kérdező, hogy megértetted, hogy másik szomszédot a bácsi ápolására egyszerűen nincs erkölcsi jogalapod felkérned. Évtizedes jószomszédi viszony után is a legjobb az, ha a néninek most felhívod a figyelmét arra, hogy erre a problémára megoldást kell találni. A megoldás kiválasztásában segítheted.
Én a helyedben nem hangsúlyoznám, hogy már az eddigi segítség is hogy leamortizált, mert ha néni jó érzésű, ettől csak plusz lelkiismeret furdalása lenne.
Én nem vagyok vallásos de széles családi, baráti köri tapasztalatok azt mutatják, hogy a történelmi egyházak nyugdíjas gondozás sokkal kulturáltabb, mint a civil vállalkozásoké. Ha ilyen egyház tagjai, akkor segítheted őket abban, hogy az egyházuk mindent intézve megoldást talál a problémájukra. Szeretik a rokonok nélküli lerobbant öregeket védőszárnyuk alá venni. Ez nem önzetlen persze, mert lenyúlják az öregek vagyonát. De még mindig sokkal tisztességesebb konstrukciókat kínálnak, mint a civil vállalkozások.
Piaci alapon meg vannak olyan lakásért életjáradék alapú szolgáltatások is, amik a lakás azonnali tulajdonjogáért cserébe fizetnek egyszeri összegént annyit, ami kell egy normálisabb idősek otthonába beugróként (3 millió Ft vidéken egy kétszemélyes lakrész), plusz az ingatlan értékétől, továbbá életkoruktól függően havi járadékot (nyugdíjhoz hasonlóan ezt is sokszor infláció követően állapítják meg).
Jellemzően kulturált nyugdíjas otthonban havi 150 ezer Ft/fő az ellátás díja, amit járadék+nyugdíj összegéből ilyen esetekben általában simán kijön. Ha a bácsi korán elmegy, akkor a néni kap új lakótársat, és özvegyi nyugdíjjal megemelt nyugdíjából és saját járadékából tudja fizetni a havi ellátása díját.
Összegezve: nem hiszem hogy olyan rossz lenne a helyzetük, hogy neked kéne feláldoznod magad értük.
#17
válasza:Köszi az új válaszokat!
Elköltözni nem fogok, mert szuper lakásban és környéken lakom, na meg egy ilyen miatt... Most jöttem haza az ünnepekből a szüleimtől, szerintem még nem tudják, de ha legközelebb csengetnek, megmondom, hogy passz. Még mindig be van durranva mindenem.
válasza:Az a baj, hogy hiába jó szomszédok, akkor sem várhatnak el mindent cserébe. A saját gyerekeiktől nem várhatnák el, hogy erejükön felül egy másik felnőttet emelgessenek. Az is érdekes, hogy a pelenka megalázó, de az, hogy a szomszédnak kell összekaparnia a tehetetlenül heverő embert, azzal nem csorbul a méltósága?
Kedves vagy, de nekem a jó szomszédi viszonyba az tartozik bele, hogy átveszem helyette a csomagot vagy vigyázok a kislányára, az is akkor, ha ráérek, nem ugrok azonnal, ha csengetnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!