A szülőknek is jár a szórakozás? Tartja még magát a a régimódi nézet hogy a szülő megszünik embernek lenni?

22 éves vagyok, életemben nem aludtam vagy nyaraltam a nagyszüleimnél. Nagymamám mindig kérlelte anyukámat, hadd aludjak ott nála, hadd maradjak ott nála 1-2 napig, de anyukám sosem engedte (egyrészt, ő az a típus, aki túl büszke ahhoz, hogy segítséget fogadjon el, másrészt féltett, harmadrész a szüleim házassága eleve boldogtalan volt, amiben én meg a közös vagyon voltunk az összekötő kapocs). Apukám szerint meg "minek aludjunk máshol, ha van saját lakásunk" (ottalvós bulikra sem szívesen engedett el, és egyszer engedett valakit, hogy nálunk aludjon).

Volt itt egy hozzászólás, aminél egy kicsit kinyílt a bicska a zsebemben. A válaszoló arra használja a családi összejöveteleket/nagyszülőlátogatásokat, hogy "lepasszolják" a gyereket. Nem az a baj, hogy más vigyáz a gyerekre, hanem hogy ez a nagyszülő "kihasználása".

Kérdező: Nem az a baj, hogy ti szórakozni akartok, hanem hogy elvárjátok a nagyszülőktől, hogy vigyázzanak a gyerekre, mert ti szórakozni akartok. Erre van a bébiszitter, esetleg egy gyerekes ismerős/barát, akinek majd viszonzásul vigyáztok a gyerekére. Egyrészt igaza van a nagyszülőknek, hogy "ti vállaltátok a gyereket" - a nagyszülőnek nem kötelessége vigyázni rá. Másrészt a legtöbb nagyszülő szívesen tölt az unokájával időt, nem pedig nyűgnek tekinti.