Hogyan viselnétek el? Meddig türnétek? Hogyan kezelnétek? Van itt anyuka aki hasonló cipöben jár mint én?

Van egy férjem 12éve aki mellett mára,úgy érzem semmi vagyok,úgy érzem neki eddigse szamítottam és ezután se fogok,söt a gyerekeink sem.3gyermekünk van.

Már volt egy kisfiam.Férjem akkor ismertem meg mikor a gyermekem 2éves volt,egyedül neveltem akkoriban az elsö gyermekem.De az mindegy is!

Megismertem öt mondhatni egyhonap múlva szerelem lett számomra,de terhes lettem,akartuk mert azthittem jó ember dolgos,és míg hozzám járt az alatt a 2honap alatt nem láttam semmi rossz tulajdonságát,csak közben,elhozott a szüleihez,de döbbentem,és idöközben aztis láttam h már megint anyuci patyolodott fiát fogtam ki.Alkoholista anyamtól elköltöztem.De nem a férjemhez,,ö csak nézte hogy elköltözöm!Elakartam vetetni a gyermeket,gondoltam még egy ilyen, nemkell.De az én nagymamám behívott magához karira,de ö is megjelent,csak én nem tudtam az egészről,én nem akartam akkorsem,ugyanakkor jó érzés volt hogy valahogy kutakodott próbálkozott embereket felkeresett hogy találkozzon velünk.

Megörültem,gondoltam mégse lehet olyan rossz náluk,dolgos nem kocsmazik,kitudja,boldogok is lehetünk!

Hát ideköltöztünk,egy udvar 2ház,2.hazat férjem egészítette ki számunkra.

Egy darabig jó is volt meg minden idil.Mert azthittem ezek a segítségek,a szeretet család,jelképe.De a párom alatt is elszaladt a ló!Nem hogy anyuka,apuka csesztett meg oktatott folyton mikor nem úgy gondoltam meg szerettem volna akármit,hanem a párom is csesztett, lelkileg folyton megbántott és megbánt.Többszőr voltak viták,többször lett volna lehetőség elköltözni,többször mondtam jeleztem hogy menjünk ez a mi életünk,nekik megvan a sajátjuk,idösek nekik a nyugdijas kort élvezniük kellene nem minket patyolgatni.De inkább a férjemről szólt,anyuka mindig ugrált neki,pakolászott,még a kaput is nyitottak csukták neki,van mindig föt kajánk ,de anyuka aztis adta neki folyton.De egy pár év után ebből elegem lett és szóvá tettem kijelentettem sokmindent,h ö már felnött nemkell neki ugrálni van családja másik is azokkal is kellene lennie.Megkértem a szülöket szêpen,majd úgy csináljuk ahogy akarjuk,ök ne szóljanak semmibe bele.

Anyuka felöl mindig hallgattam,türtem sokmindent,lett sok veszekedés is,ami bánt a legjobban hogy páromnak elmondtam mindezt,meg volt amit látott hallott,és semmitsem tett,aztse mondta hogy anyu hagyd abba ezeket!A szülöket kerültem,mert nem akartam konfliktust.De a párom túlzottan eltúlzott mindent úgy gondolom,szinte mindennap ódákat zengtek együtt odafent,a párom folyton a szülein csüngött,csüng.Minket családját meg elhanyagolta,ide csak enni,aludni,fürdeni járt,és nagyon közönyös lett.Mindenre húzza a száját amit mondok,a boltba nem megyünk együtt,mert aszongya hogy nem varogat órákat mire elkészülünk.

De volt mikor felöltözve vártuk és mi vártunk rá órákat.Ha a gyerek rosszalkodik mellette,engem hibáztat,mert ö csak ül a gyerek meg dobalja őt,de én vagyok hibás mert közben mosogatok plul.Az udvarra se viszi ki a magától a gyermeket,énmeg ha elmegyünk a jatszóra nem az udvarra azt kapom apostól,h semmit nem csinálok énse,hogy nem szeretem öt meg ilyenek.Azért nem az udvarra járok mert nincs már kedvem hallgatni a politkát,neg az észosztást,föleg nem akarom h a gyerekem is lassa meg hallja ezt a viselkedést amit a nagypapa cselekszik.hozzáteszem dolgozik 6+2be.

Már csak apukája maradt.De ugyanez van, szívesebben,van az apjával mint velünk,szívesebben rendezgeti a kocsiját,mint hogy a 3éves gyereket elvigye sétálni.Hozáteszem mióta megszületett a legkisebb,talán 3szor vitte el a boltba nagyobb gyerekeinkkel,egyszerse fürdette,mikor meg eteti édességet ad.Ugy látom nélkülünk szívessebben tesz minden mást.

A tény apukája él még,sajnos anyuka elhunyt.

De apuka eltudja rendezni önnaloan magát!

Már 50.szere mondom neki h menjünk el.Hozzáteszem apuka még elviselhetetlenebb,mint volt,de anyukaval is ezt csinálták mikor élt még.Állandoan,commentaltak,beleszoltak,elöttünk üldögéltek egésznap,ha az ajtót kinyitom apuka a szúnyogháló elé ül,be nem jön,bár igaz járt ide csak mindennap csinálta.Csak udvaron lehetett lenni mert ha mentünk akkor csavargok,ha nem dolgoztam azt hallgattam majd megtudom milyen,,miota dolgozom azt hallgattom sok ez a 8óra a gyerekeimnek,mikor iskolában vannak 8-16ig,itt nagyon betelt a pohar.És sose szólt rajuk pedig elmondtam mindig megkértem szóljon nekik szépen,de sose tette meg.A férjem szülei, ilyen befordult,begyöpösödött,híradónak élö emberek,nem jártak sehova,se szomszéd,se barinő,a rokonis csak messze,de senkit nem érdekeltek.Mert a természetük,,hogy még a szomszédot is lelövöm,mégegyszer a murvamra lép a kapum előtt"az udvar az aposomtól zenget,zeng mindenkit hangosan otroban.Paromis hallja de ráse szól,pedig sajnos a gyerekeink ezeket hallják,pedig nem kellene,én úgy gondolom.De ha én szólók megincsak vita,mert a drága férjem nem érdekli semmi,csak saját maga.

Igaz dolgozik de neharagudjon meg a világ de,ha van ha nincs gyerekünk akkoris élni és dolgozni kell!!nem?!

Ha gyerek van akkor a családom az első!Ezért vagyok itt h nekem elég volt ebből,elmondtam neki h nah költözünk nekemis van munkahelyem neki is,de hiába mint eddig is a fülén be a másikon ki,azt szalad mást tevékenykedni!

Az a legrosszabb,tudom h innen elkell menjünk,mert így kikészülök inkább ha így csinál ne elöttem tegye,úgy könnyebb lenne elviselni,de az a baj a gyerekek,a férjem közönyössége sajnos rajtuk is ott van a hatása.

Én próbálok mindent megtenni h jobb legyen,de mint aki megseérti v megse hallja.

Elegem van nagyon belőle,és úgy gondolom lassan hogy egy életképtelen piponya emberhez mentem hozzá,és neki esze ágában sincs ezt a helyet elhagyni!

Még annyi hogy én 31/L ö 43/F

Gondoltam írok hátha akad aki tud tippeket adni esetleg amit még nem próbáltam ki!Idáig sajnos semmi nem hatott rá!

Bocsánat hosszú lett.