Most 50 körüliek adnátok tanácsot?

Igen, szerintem is valami olyasmi az Élet lényege, ami mindenre és mindenkire igaz tud lenni. Én a spiritualitásban, filozófiákban, különféle vallások követésében találtam meg a mindenek feletti boldogságomat.

Voltam diák, az is jó volt, szerelmes, életet élvező sportoló, bicikliző, kalandvágyó, aztán házas. szültem gyerekeket, kettőt, felneveltem, jó volt minden a maga idejében. Végül a gyerekek elhúzván a csíkot, nem elégít ki, hogy a férjemre főzzek, mossak, és kertet műveljek, de még az utazgatás, és egyéb élvezetek flkutatása sem, csak Isten érdekel, bármilyen megnyilvánulásában, meditáció, vallásos szertartások, könyvek, amelyekből még többet megtudhatok arról, hogyan van a világ összerakva.

Igen a család az érték,és maradandó.Viszont annak is iagaza van,aki azt kérdezi, mi van,ha vkinek nincs családja, gyereke?Mert ilyen is előfordul..

Én lassan 50 leszek.Hogy mit csináltam volna másképp?

Alapjában nem sokmindent:)

Talán többet utaztam volna-ha tellett volna rá-,kirándultam volna,az emlékeket senki se veheti el tőled,azok örökre megmaradnak.

Az emberi kapcsolatokra ezt nem mondanám..rengeteg emberben,barátban csalódtam "menet közben".

Így közel az 50hez átértékelődik sokminden,van prioritási sorrend: egészség, anyagi stabilitás-már amennyire a mai helyzetben ez elérhető:S-család(ha van..)s nem utolsósorban az élet szeretete,élvezete,rácsodálkozása a mindennapoknak..most hogy nyár eleje van,és minden zöldbe borul,éled a természet,lehet 30 évesen elmentem volna ezek mellett.

Talán egy kicsit bölcsebb lesz az ember.

ha ujra fiatal lennék minden férfivel lefeküdnék. nem mennék férjhez hogy egynek a horkolását hallgassam. akivel lehet mindenkivel az élet ugyis akkor szép ha élvezzük.

és a sex a legjobb benne.kiprobálnám ujra egyszerre 4esben ,férjel a hátamon ez soha többé nem ment. sikerült egy prüdet fognom aki nem szerette látni soha ahogy..