Hogyan szoktattátok férjeteket spórolásra?

Az én apukám is ilyen volt. Anyukám azt a megoldást választotta,hogy közös kassza, ő vásárolt be élelmiszert,meg ami egy háztartáshoz kell főleg ha kisbaba is van.Egyik héten anyu intézte ezeket a másikon apu(persze össze kellett írni hogy mit kell venni). És akkor ő is kiköltekezte magát ezzel a vásárlással teljesen és észrevette,hogy ez mennyibe is kerül összesen egy hétre bontva.Apu autós újságokat vett mindig,ezt megkapta ajándékba=)Cserébe segíthetett többet és nem kapott mást ha jó ebédet akart enni és tiszta laksba hazajönni,mert természetesen ez marad anyunak ugyan úgy. Egy próbát megér szerintem, és még sem az ő kezében lesz a kassza de azért kezelheti mértékkel. Ja és a megérdemli dologra meg...egy nő aki gyereket szült szerintem többet érdemelne!Javaslom mutasd meg neki a fórumot is.

Az én férjem, amikor 20-a körül elkezdett sopánkodni, hogy jajj, tankolni kéne, nem hallottam meg. Hajlamos, hogy a kert végébe is kocsival megy, de 300 forint fölötti benzinnel ez azért túlzás. (Persze van egy keret, ami szerintem elég kellene, hogy legyen egy hónapra, normális keretek közötti autóhasználat mellett persze.) Két három alkalommal nem reagáltam a sopánkodásra, azóta nem is említi már, de van a kocsiban benzin.