Hogyan viselhetném el ezt a fájdalmat?

14 éves koromban autóbalesetben elvesztettem az apukámat. 15 éves voltam, mikor az anyukámnál vastagbélrákot diagnosztizáltak. Mikor 18 lettem, ő is elment. Ugyan ebben az évben halt meg a nagymama, akihez kerültem volna. És ő is nagyon nagyon közel állt hozzám. Jelenleg a nagynénéméknél lakom, de egyszerűen....nem bírok elviselni ennyi fájdalmat. Már mást nem is érzek. nem tudom feldolgozni, és egyszerűen nem tudok vele megbírkózni. Jelenleg 20 éves vagyok, egyetemista. És ha életem bármelyik momentumára visszaemlékszem, mindegyik a halálról, szomorúságról, és a gyászról szól. És nem tudom mit tehettem amiért ilyen csapásokkal lettem sújtva. Nem tudok ezzel együtt élni. Persze mondják, az idő mindent begyógyít, de komolyan, nincs annyi idő a világon ami enyhítené azt a rengeteg szrt, ami történt. a szüleim töltik ki a mindennapjaimat. nincs olyan pillanat mikor ne gondolnék rájuk, és azokra a csodálatos emlékekre. és ez egyszerűen rohadtul fáj, hogy már zokogni sem tudok. csak tehetetlenül nézek magam elé, és azon gondolkozom hogyan tudnám ezt elviselni.