Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Megbocsátanál az apádnak?

Megbocsátanál az apádnak?

Figyelt kérdés

Apu kanadai, 3-4 éves lehettem, amikor itt hagyott minket és visszament Kanadába. Soha egy fillérrel nem segítette anyut, nem fizetett gyerektartást, nem keresett, nem akart velem találkozni. Még 5-6 éves lehettem, amikor hívott telefonon néhányszor, aztán évekig semmi, majd 16 éves koromban ismét. Mondta, hogy menjek el hozzá, de nem küldött repülőjegyet, mi meg nem tudtuk volna kifizetni. Ő sem jött el ide, pedig volt pénze és ideje is, egyszerűen nem akart belefektetni ennyi energiát ahhoz, hogy lásson. Ha írtam neki levelet, gyakran nem válaszolt. 3 évig ismét nem keresett, majd most, hogy már nagykorú vagyok, nem köteles anyagilag támogatni, meg szellemi munkát végzek suli mellett, írta, hogy szeretné velem rendbe tenni a kapcsolatát. Régebben sem utáltam, csak mindig csalódást okozott, ezért nem tudtam azt mondani rá, hogy az apám. Most viszont nekem ez elég szembetűnő, hogy eddig nem keresett és most akar valamiféle kapcsolatot kialakítani. Anyuval is sok rosszat tett, mármint teljesen tönkretette. Ő az a fajta ember, aki nem változik, épp ezért nem tudom, hogy érdemes lenne-e egyáltalán beszélnem vele. Nekem kell tudnom, de ti mit gondoltok, megbocsátanátok neki?

19/L


2010. máj. 15. 19:00
1 2
 11/18 A kérdező kommentje:
Én nem akarok tőle már semmi támogatást, régebben kellett volna az, hogy legalább tartsuk a kapcsolatot. Nem utálom, csak egyszerűen nem tudom, hogy érdemes-e még energiát fektetni ebbe az egészbe, megérdemli-e, hogy akarjak vele beszélni vagy mondjam meg neki a véleményemet és azt, hogy mennyire csalódást okozott. Bár ezt már írtam neki még régebben és nem érdekelte, hogy szeretném, ha apaként viselkedne.
2010. máj. 15. 19:20
 12/18 anonim ***** válasza:
100%

Az én apám alkoholista. Sokszor vert, mindig ordít velem elmond mindennek, pedig rendesen viselkedem.

Milliószor megfogadtam amikor nagyon dühös voltam rá, hogy innentől nem érdekel, nem tekintem az apámnak stb.

De sehogy sem sikerül 20 év alatt. Egyszerűen nem tudom utálni még így sem. Nem mondom, hogy szeretem de normálisan viszonyulok hozzá, bár kedves nem vagyok vele.


Na szóval szerintem annyit tehetsz, hogy logikusan végiggondolod a dolgot, akkor rájössz, hogy nincs értelme.

Ne haragudj rá, bocsáss meg neki szívedben, de szerintem felesleges keresni. Ha ő akar veled találkozni rendben de ne éld bele magad.

Ha valóban megváltozott akkor bizonyítson. EGyébként pedig ne is gondolj rá, mert te fogsz rosszul kijönni a dologból ha most megpróbálod rendbe hozni ő meg nem törődik az üggyel.

A leveleidre se válaszolt meg semmi... azért ne haragudj de szerintem ezek után nem kellene lépéseket tenned felé. Nem érdemli meg.

Lehetséges, hogy megváltozott de neked akkor sincs semmi teendőd, mert neki kell ezt bizonyítania.


Röviden: ne haragudj rá, de maradj vele közömbös, hűvös.

Te ne közeledj hozzá. Ha ő akar valamit akkor ne zárkózz el, de azért éreztesd vele, hogy ennyivel ez nincs elintézve.


Bocs, hogy össze-vissza írtam csak sietnem kell.

2010. máj. 15. 19:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 A kérdező kommentje:
Már az anyámmal is megbeszéltem ezt, Ő mindig mondta, hogy apu majd akkor fog közeledni, ha kezdek felnőni, önállósodni, mert akkor neki már nem lesz feladata. És ez be is igazolódott. Azért találkoznék vele és nem ugornék a nyakába, kimért lennék, de legalább tudnék vele beszélni. Amikor levelet írt, akkor mindig azt írta, hogy nem ér rá, most dolgozik, most elfogyott a pénze stb. Mindezt 16 éven keresztül.
2010. máj. 15. 19:25
 14/18 anonim ***** válasza:

ez komoly egy apa, amit a kommentjeidben olvastam, abból leszűrve, tényleg hagyhatod, hogy elmondja, hogy mi a fenét akar most 16 év után, behozhatja a lemaradást, de csodákat kell veletek tennie, hogy valaha is úgy viszonyulj hozzá, mint egy családtaghoz. az a baj, hogy igen, öregkorukra megváltozhatnak az emberek valamennyire, rájöhetnek, hoy nincs senkijük, de az is önző szándékból szokott elkövetkezni, és nem őszintén.

én sok esélyt nem adok arra, hogy bármi értelme lenne komolyan venni. sajnos..:(

(nekem is hasonló a történetem az én apámmal, hogy 18 évig nem keresett, aztán tartani akarta a kapcsolatot, de kiderült hogy egy nagy f@sz maradt. tehát nuku kapcsolatunk van.)

2010. máj. 15. 19:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 anonim válasza:
Hali! Velem is ugyanez a helyzet, csak annyi különbséggel, hogy apám Magyarországon él. Bennem is felmerült ez a kérdés. Idén kezdtünk el újra beszélni, vagyis egyszer felhívott amikor lényegében 1 órán át beszélt a semmiről. Azóta váltottunk pár 1 soros emailt és egyszer csak megszűnt az érdeklődése. Szerintem kampányszerű érdeklődésről van szó nálad is, ha igazán érdekelné mi van/volt veled akkor többször keresett volna. Én a saját "apámmal" már arra jutottam, hogy inkább nem is beszélek vele, eddig is meg voltam nélküle, felnőttem és semmit nem tudunk egymásról. Én sajnos nem tudok neki megbocsájtani, mert milyen ember az olyan aki évekig nem néz a gyereke felé, se szülinapkor, se karácsonykor. Én a helyedben nem bocsájtanék meg neki, te mondtad, hogy nem változik. Nem valószínű, hogy felnőtt korodban lesz szoros a kapcsolatotok.
2010. máj. 15. 20:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/18 anonim ***** válasza:

Vigyázz...

Ha komolyan fel akarja veled venni a kapcsolatot és nem csak egy újabb szeszély, akkor várd meg, hogy ő jöjjön hozzád. Te semmiképpen ne menj ki oda, ahol senkit nem ismersz, és ahol semmi biztos nem vár rád! Kanada iszonyú nagy.

Szóval csak azt tudom tanácsolni, hogy ne várj és ne remélj semmit, mert nagy a lehetősége annak, hogy csalódni fogsz. Ha ő komolyan gondolja az "apáskodást", jöjjön ide hozzád, és mondja el itt, hogy mik a céljai veled, veletek. Magyarázza el ITT az eddigi viselkedését.

Ne hagyd magad belerángatni valami nem tiszta dologba, azért keztem azzal, hogy "vigyázz"!


De persze igazán sajnállak...

2010. máj. 15. 20:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/18 anonim válasza:
Azt gondolom, hogy érdemes meghallgatni, hogy mit szeretne,de nem kell ám elájulni tőle, bármi is legyen az.Ha épkézláb, épitő ötlettel áll elő, ami segitségedre lehet, azt nem érdemes elpasszolni, de ha csak jópofizni szeretne és a lelkiismeretét megsikálni egy kicsit, akkor meg lehet neki mondani, hogy el kellett hogy legyetek nélküle eddig is, meg fogjátok oldani ezután is. "Szellemi munkát végzek suli mellett ", gondolj bele, milyen büszke lenne ő a felnőtt 19 éves, okos lányára, lehetne veled kérkedni. De a közbenső 16 évet nem szabad elfelejteni, amikor anyudnak és neked is jól jött volna az anyagi segitség, ha már fizikálisan nem is tudott vagy akart itt lenni. Érdemes-e vele beszélned? Ha nem teszed meg, mindig ott lesz a gondolat, hogy mi lett volna, ha??? Ha megteszed, lesz alkalmad eldönteni, hogy mit kezdj vele. Lehet, hogy semmit, de igy valami (találkozásra gondolok) alapján döntöttél.Szerintem...
2010. máj. 15. 22:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/18 anonim ***** válasza:

Én meglátogatnám édesapámat egyszer legalább és beszélgetnék vele egy nagyot és programot terveznék vele kirándulnék, városnéznék!:D

13/L

2011. febr. 5. 16:38
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!