Megbocsátanál a gyermekednek, ha valami szörnyű dolgot követne el?

Első körben magamba néznék, hogy vajon mit battam el ennyire?

Aztán persze megpróbálnák segíteni neki.

De azért szerintem nagyon számít az, hogy mi a bűn: valószínűleg a csempészést még meg tudnám bocsátani, de azt hogy gyerekeket vagy időseket bánt (netán állatokat) azt soha, mindig haragudnék rá - akkor is ha mindent megtennék hogy segítsek rajta.

Nyilván magamat okolnám. És bármennyire töröm a kobakom fogalmam nincs mit tennék. Segítenék neki? Mikor tudom, hogy gyerekeket erőszakolt? Hát nem tudom...

Valószínű még az öngyilkosság is megfordulna a fejemben... Tényleg nem tudom!

Most azt gondolom, hogy igen, de nem vagyok ilyen helyzetben. "Éles" szituban, fogalmam sincs, mit tennék?!

Nem szeretném megtudni...

Ez nem változtatna azon, hogy szeretem a gyerekemet. Viszont amit TETT, azt nagyon is elítélném.

De remélem soha nem kerülök ilyen szituációba.

Azért merész dolog egy lapon említeni a drogcsempészést és a pedofiliát...

Ahogy írta valaki előttem, nekem is a bűncselekmény fajtájától függne a bocsánat szerintem. Ha kiderül, hogy drogdealer, elgondolkodnék, talán magamat is hibáztatnám: Jobb iskolákba kellett volna íratni? Oda kellett volna figyelnem a tanulmányaira? Be kellett volna protezsálnom egy jó munkahelyre, hogy ne kényszerüljön ilyesmire?

A gyilkosságnak is számtalan fajtája és módja van. Némelyik megbocsájtható, van amelyik nem.

Viszont ha pedofil... Na ez az, amiről biztosan nem a szülők tehetnek, legfeljebb annyiban, hogy világra hozták. Aki pedofil, abból nem lehet ezt kinevelni, kiverni, ilyen marad. Ha rajtam múlna, az összes embert, akiről bebizonyították, hogy pedofil, élete végéig zárt osztályra küldenék. Ők nem közönséges bűnözők, akik a börtön hatására többé-kevésbé megbánják bűntetteiket. Nem, ők betegek, méghozzá veszélyesek is. A veszélyes, beteg embereknek pedig nem szabadna felügyelet nélkül járkálniuk.

Természetesen a szeretetemen SEMMI nem változtathatna.

De! Mindenben próbálnám a helyes útra terelni, és ha ehhez börtön kell, akkor azzal. Ha elég lenne a piszichológus/pszichiáter, akkor azzal.

Nem "engedném el a kezét", ha azzal segíthetek, meg is zsarolnám.

Az elsődleges cél az lenne, hogy belássa, amit tett az rossz, bánja meg, és soha többé ne tegyen olyat. Azért, hogy ezt elérjem, mindent megtennék, akár tetszene neki, akár nem, akár törvényes, akár nem, akár számomra elfogadható, akár nem..