Szegény (ebb) Szülők! Ti nem irigylitek a gazdag családokat?

"bocs, de te is egyetemre jártál, ami már eleve a lottó ötös indulás az életben sacc"

Bírom az ilyen embereket akik úgy állítják be a másik kitartását hogy "szerencsés vagy" meg "megnyerted a lottó ötöst". BOCS, de azt hogy egyetemre jártam én nem lottó ötösnek tartom, hanem 25 év kitartó tanulásnak és munkának.

Kezdjük ott, hogy általános iskolában az volt a "menő" ha valaki nem tanul, lóg egész nap, szakközépben dettó. Én tanultam, céljaim voltak, ez lemondásokkal is járt. Másrészt az emberek 90%-a ott rontja el, hogy már fiatalon szarik bele a dolgokba mert "minek tanulni", és felnőtt korára egy céltalan senki lesz.

Nagy kedvencem, mikor azzal jönnek hogy "szerencsés vagy". Szerencsés vagyok hogy tanultam, szerencsés vagyok hogy egyetemre mentem, szerencsés vagyok hogy jó munkám van...holott ez nem szerencse, hanem egy hosszú távú befektetés eredménye.

Tény, hogy nem mindenki azonos szintről indul, én is valahol elgondolkozom, hogy másnak van lehetősége azonnal vállalkozást indítani, mert biztosítják az alap tőkét, vagy lakást, autót kap. De mégis azt látom, hogy tőlem sokkal jobb helyzeten lévő emberek egyszerűen leszarják az életüket, aztán panaszkodnak úgy, hogy a kisujjukat nem mozdítanák meg.

Na meg az én szüleim is alkalmazottak, kétkezi munkások, minimálbéren, segélyen élve, mégis mindig próbálták megteremteni a lehetőséget hogy nekünk jobb legyen.

Vagy ott vannak a különböző szakmák. Öcsém elment egy CNC tanfolyamra, 30-ból kb 5-en voltak akik tényleg tanultak, hajtottak, kapott is utána mindegyik relatív magas fizetéssel járó munkát. A maradék 25 ember meg szart az egészbe mert azt gondolták hogy "meglesz a papír oszt dől majd a lé", aztán csodálkozik ha első hónapban megszabadulnak tőle, akkora kókler.

"egyébként tipikusan a szegényebbek adnak a csöveseknek nem a gazdagok"

Ez megint az a dolog, hogy a szegény ad 20 forintot a csövesnek, csak húzzon már el onnan, aztán el van telve magától. Csak azt nem veszi figyelembe, hogy a tényleg gazdag emberek jelentős része alapítványokat, kórházakat, iskolákat támogat, ösztöndíj programokat indít, több százezreket, milliókat ráfordítva. Csak ugye ez az "egyszerű" prolinak nem olyan kézzel fogható dolog mint az a 20 forint...

"ez nem az ő privát dolga"

Magán tőkéből felépült magán tulajdonú cégnél a vezetőség dolga eldönteni hogyan tovább, még akkor is ha ezzel rosszul járnak az alattuk lévő emberek. Alapvetően azért hozzák létre az emberek az ilyen cégeket, hogy több pénzt csináljanak, és nem azért mert olyan jó fejek akarnak lenni és dolgoztatni akarnak X embert.

"nézd meg a német társadalmat. ott a pazarlással szemben az építés az ami elismert"

Ez igaz, de ehhez az egész társadalom kell, nem csak a "gazdagok". Németországban a szakember is jó szakember, nem ilyen "átestem az iskolán mert muszáj volt" emberek. Ott az egyén is céllal építi az életét és nem a másiktól várja a megváltást.

Az a baj a magyar emberekkel, hogy mindig lefelé tekintenek. Nem azt nézi hogy kerüljön fentebb, azt nézi kik vannak alatta, tipikus "nem vagyok szegény ha a másiknak kevesebb van mint nekem" hozzáállás. Vagy ugyanez látszik a munkán is, sír-rí, hogy keveset keres, rossz a munka, de nem azt nézi hogy léphetne ki ebből, hogy lehetne jobb hanem első gondolata az hogy "jól van akkor szarok bele", ilyen hozzáállással meg nem is lehet egyről a kettőre jutni.

Elmeselek egy tortenetet.

En dolgoztam tanultam gyakorlatra jartam onkentes munkat vegeztem.

Minden nap koran keltem es keson fekudtem.

Hetvegen tanultam reggeltol estig es diplomamunkat irtam.

Mogyorovajas kenyeren eltem es munkahelyen zihanyoztam sporolasbol es hasznalt ruhaban jartam evekig.

Ismerosom nem tanult szorakozott nezte a paprika tv jokat aludt hetvegen es baratokkal csavargott.

Most nekem jo eletem van szuper hivatasom szep fizetesem igen voltam thailand es vietnamban hatizsakkal par hetet csavarogni.

O pedig nezi a paprika tv es irogy mert nekem milyen konnyu es neki nehez.

Jol kereso emberek kemenyen megdolgoztak almaikert.

Es arra koltik amire szeretnek.

Kommunizmus elbukott nem vesszuk el a gazdagtol es adjuk ingyen a semmiert a szegenynek.

Mindenert meg kell kuzdeni mert ami konnyen jon az ertektelen a szegenyeknek is.

Parazita elet aki kovetel adj mert nekem nincs !!

Ráadásul a társadalmi egyenlőség-egyenlőtlenség is egy örökké létező dolog lesz. Persze vannak undorító részei, például hogy lesz egy Mészárosnak 100 milliárd plusz vagyona egy év alatt és hasonlók. De ha csak kicsiben nézzük, akkor is nehéz összeegyeztetni az érdekeket.

Vegyük például azt, hogy mondjuk a normális megélhetéshez kell mondjuk 120 ezer forint. Te keresel 160-et, a másik 80 ezret. Te odaadod neki a fennmaradó 40 ezredet? Hiszen ezzel ő is "átlagos" szintet érhet el, te is megmaradsz ugyanazon a szinten. Mégis felmerül a kérdés, hogy miért adnád oda, mikor te dolgoztál meg érte.

Mi az igazságos ilyenkor? A te gondolatmeneted szerint a társadalom szempontjából az az igazságosabb ha odaadod, mert így mindenki egyformán él. Az egyén szempontjából meg mennyire igazságos az, hogy azért kell dolgoznod, hogy más jobban élhessen?

Vagy van egy ember, nem dolgozik, csak tőled, meg 3 másik embertől "elkéri" a 40 ezret. Ugyanúgy megkapja a 120 ezret, de semmit nem tett érte, 3 ember meg helyette is dolgozott.

Vagy vegyünk egy munkakört. Van 2 ember. Az egyik kétszer annyit dolgozik, szorgalmasabb, termelékenyebb. A másik lusta mint a dög.

Itt hogy legyen igazság?

Ha a többet dolgozónak magasabb fizetést adsz, akkor a másik azonnal azt fogja nézni hogy "hát én is ugyanúgy bent vagyok 8 órában, mégis ő kap többet, micsoda igazságtalanság".

Ha ugyanazt a pénzt kapják, akkor meg a többet dolgozó fog elgondolkozni, hogy miért kap a másik ugyanannyit, mikor ő végzi el helyette is a munkát?

"Vegyük például azt, hogy mondjuk a normális megélhetéshez kell mondjuk 120 ezer forint. Te keresel 160-et, a másik 80 ezret. Te odaadod neki a fennmaradó 40 ezredet? "

Vegyük ugyanezt az ősközösség szintjén: Csak egy pár erős férfi tudott vadászni, akkor csak ők egyenek húst? Mindig is voltak akik nem tudták kivenni a részüket a nagy melóból vagy azért mert betegek vagy azért mert lelkileg sérültek (szerintem a lustaság, céltalanság is egy fajta lelki sérülés).

Szerintem ezért tök jó megoldás lenne az alapjövedelem amiből egy nagyon szerény lakás, ruha, kaja, egészségügyi ellátás és oktatás kijön. Mert így senki sem nélkülözne és aki keményen dolgozik mégis az meg elmehet thaiföldre nyaralni. Ez félúton van a két igazságtalan rendszer között: a kommunizmus és a vadkapitalizmus között.

#24-es szerintem kicsit rosszul látod a dolgokat.

Van egy jó ötletet és tetszik az embereknek lesz pénzed. értéket teremtész.

és egy gépkezelö miért keres többet mint egy lapátparancsok? azért mert produktivabb. ha nem keresne többet nem tanulná ki a "szakmát", inkább megyek a gödörbe azt nézek értelmesen mint a legtöbb segédmunkás. meg nagyobb a felelöség is stb.

meg amugyis sok a buta ember, azaz a legegyszerübb dolgokat nem képesek megérteni azok miért kapjanak több pénzt?!

Annyira fura amúgy ez nekem. Szerintem annyira triviális, hogy az lesz jobb, hatékonyabb társadalom, ahol aki minél több dologról, minél nagyobb erőforrás mennyiségről, több emberről stb dönthet az egyre inkább egy szélesebb felelősségvállalás felől személi a dolgokat. Ahogy egy gyerek is úgy dönthet egyre több pénzről, ahogy a szülő látja, hogy képes azt értelmesen megtenni, mérlegelve, hogy mennyi erőforrás valami és mit ad cserébe.

És még egy dolog fontos itt. Az, hogy az emberek nagy része gyenge. Ez azt jelenti, hogy sacc azokat a pályákat folytatja és ismétli egész életében, amiken kora felnőttkorban elindult. És nem képes új pályára tenni magát. És ami még egyel e feletti szint, hogy valaki mást képes-e új pályára tenni. Az ilyen az igazán erős valaki. És szerintem az ilyenek változtathatnak egy társadalmon. És ilyenből nagyon kevés van. Egy szint fölött szerintem ez az ami igazán érték. És nem az, hogy vásárolok élvezetet és megeszem a dolgokat. És szerencsére nem csak én gondolkodom így. És mi fogunk győzni :D

És szerintem, ha sokan így néznék a dolgokat, akkor sokkal inkább mindegy lenne kinek mennyi a fizetése, mennyit örökölt, stb. Mert mindenki igyekezne jól használni, amije van a saját szintjén. Szóval nem arra kellene koncentrálni, hogy kinek mije van, mennyit kap, hanem, hogy ki ki mit csinál azzal, amije van. És ebbe a többi ember is beletartozik az is fontos azokkal mit csinálunk.

"szerintem a lustaság, céltalanság is egy fajta lelki sérülés"

Még ha lelki sérülésnek is vesszük, akkor sem az a megoldás rá hogy elfogadjuk és helyette dolgozunk. Na meg ugye az emberek 90%-a a "nyugalmi állapot" felé konvergál és minek csináljon bármit ha azt más is megcsinálja helyette?

"nem arra kellene koncentrálni, hogy kinek mije van, mennyit kap, hanem, hogy ki ki mit csinál azzal, amije van"

Szerintem meg szimplán nem arra hogy kinek mije van és mit csinál vele, hanem mindenkinek a saját dolgával kellene törődni és azt nézni hogy ő maga mindent megtesz e azért hogy saját magának és másoknak jobb legyen.

Most majd jól le leszek pontozva, de bánja fene, őszintén válaszolok a kérdésre.

Én igenis irigylem a nálunk gazdagabbakat, de nem tőlük sajnálom, csak szeretnék én is olyan lenni.

Mi nem vagyunk szegény kategória, de látom az ismertségi körben is a nálunk jobban állókat.

Pl nekünk csak egy 70 nm-es sorházi házunk van minimális hitellel, másnak 120 nm-es nagy telekkel.

Nekünk csak egy 5 éves BMW-nk van, másnak sokkal fullosabb.

Mi elmegyünk nyaralni mondjuk Olaszországba vagy Spanyolországba vagy hasonló helyekre, más Mauritiusra.

Szóval engem zavarnak a korlátok, jó lenne, ha bármire tudnánk költeni bármennyit. De hát szép álom..