Szerintetek normálisak a szüleim? Fontos.
Nem szeretik ha a barátom nálunk eszik. Sajnálják a kaját, pedig nem vagyunk szegények. Azt mondják, hogy mindenki egyen otthon. Tökre szégyellem magam, mert ha nagy nehezen kimagyarázom őket a páromnak, akkora szegény párom már teljesen megsértődik, ami nem csoda. Nem nagyon engedi anyám, hogy csak úgy a sima hétvégén süteményt csináljak a barátomnak. Meg mindig kiabál, hogy én mit kotyvasztok. Főleg ha este kaját viszek be magunknak a szobámba, hogy mi már itthon nem szoktunk enni 6 óra után. Hogyha szombaton jön, ők direkt vasárnap hoznak egy csomó sütit a cukrászdából, amikor már nincs itt. Sógoromnak meg, meg is mondja, hogy sokat eszik.
Másik szinte nem ad pénzt, azt mondja, ha kell valami dolgozzak. De még tanulok fősulin, nappalis vagyok. Fel sem vettek melózni, mert nem a nagy városban élek ahol van a meló, hanem vidéken. Az óráim meg össze vissza vannak, akkor nem tudok bejárni a suliba és valamiból meg csak 3x lehet hiányozni, mert gyakjegyes. Na és persze, csak diák meló lenne, az meg nem nagyon van a környéken. Ahhoz, hogy 2, 3 műszakba dolgozzak kocsi kell (mert sz*r a tömegközlekedés), vagy albiba kell mennem. Akkor mit keresek? Nem is büszkék rám, hogy fősulis vagyok, hanem ingyenélőként tekintenek rám. Pedig az ösztöndíjamból fedezem a szükségleteimet. Apukám jól keres, de ő az ókorban él, nem tudja, hogy milyen igényei vannak egy lánynak. Inkább a nővéremék számláit fizetik évek óta, mert a sógorom szereti szórni a pénzt. Nem állapot, hogy havonta minimum 50 ezreket fizetnek nekik csekkere. A sógorom meg unalmában órákat telefonál a haveroknak, meg csak kocsikázni tud. Most a fővárosban dolgozik, de ott is nagy lábon él, mert ugyan úgy anyámék fizetnek egy csomó mindent a tesóméknak. Mi meg itthon nem haladunk sehova. Sajnálják a házat felújítani és sajnálják a 30 éves bútorokat kicserélni, persze a tesómék házára nem sajnálnak semmit. Hetente járunk hozzájuk oda csak a benzin 5000 Ft, mert nem a közelben laknak. De még egy csomó mindenben pénzeli őket. Na ha nekem meg kell valami, menjél dolgozni. Falun lakunk, itt nincs diák meló, csak kapálni lehet menni.
Köszönöm a válaszokat.
A népbutító műsoroktól pedig, semmit sem gyűlölök jobban.
Most már 32/N vagyok,2 kicsivel...de amikor tini voltam,anyuméknak nem volt sok pénzük,éppen megéltünk,de ha a barátaim ott voltak,sose volt olyan,h nem kaptak volna enni,inni stb...igaz minden nyáron mentem diák munkára(kis városban) ujságot hordtam,vagy éíptőtáborban voltam...nagy álmom volt, az orvosi egyetem,anyagi okok miatt,már csak álom marad...elmentem olyan suliba,ami ösztöndíjas volt,igy anyuméknak ne került olyan sokba a továbbtanulásom, már melo mellett tanultam fősulin...nem volt könnyű menet...sem anyagilag,sem másképp...anyumék nem tudtak belesegíteni...
De hogy a párom,vagy a barátnőim,kollégáim ha ott voltak,nem kaptak volna enni,vagy bármi más sose volt..ezt nem is értem a szüleid részéről...
Már önálló családi életem van,de aki ide jön mindenkinek szívesen adok enni,inni stb...
és csak remélni tudom,ha nagyobbak lesznek a gyermekeim fizteni bírom az általuk választott egyetemet...
Keress diák melot nyárra,menj mcdonaldsba vagy bárhova melozni,biztos van a fősulinak valamilyen olyan szervezete,ami diákmunkával foglalkozik.
Lépj!
Hát figyelj, hülyeség, hogy a sógorodat pénzelik, miközben te vagy a gyerekük, de úgy tűnik, nekik a tanulás csak ingyenélés, a munka a becsülendő. Ez van, nem egyedüli a problémád, más családoknál is így van. Édesapám anno azért nem mehetett egyetemre, mert a szülei közölték vele, hogy húzzon dolgozni, nem adnak innentől kezdve neki egy fillért sem. Édesanyámnak meg azt mondta nagyanyám, hogy a nővérének már fizette az egyetemet, neki nem tudja, keressen állást magának.
Számomra az világos, hogy a nővéredet többre becsülik, mint téged. Ez van. Édesanyám szeret engem, de neki mindig is a nővérem lesz a kedvenc, pedig egy buta liba, ahhoz van esze, hogy milyen színűre festesse be a haját, és 17 évesen lelépett itthonról. Én meg tanulok ezerrel, egyetemre járok, segítek amiben tudok... mégse számít.
Az mondjuk fura, hogy anyudék nem akarnak a barátodnak enni-inni adni, de ez bizonyára azért van, mert nem kedvelik őt. Mondjuk fura, mert a magyar vendégszeretet egykor híres volt. Nem tudom, ki járt Erdélyben, de ott még nem jöttek ki az emberek ebből a jó szokásukból, olyan trakta van, hogy csak győzzed :)
Szerintem anyukádékkal nem lehet beszélni, és mindenképpen el kell menned dolgozni, legalább nyáron. Ajánlottak ötleteket, nem csak kapálás létezik a világon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!