Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Osztálytalálkozó?! Ti elmentek...

Osztálytalálkozó?! Ti elmentek / elmentetek rá vagy sem, ha az osztályból nem volt senki "érdemes" rá? Ti is voltatok így?

Figyelt kérdés

Sziasztok!

Nekem most lesz a második szakközepes osztálytalálkozóm, és nagyon nem fűlik a fogam, hogy elmenjek... kicsit hosszú történet, de megpróbáltam besűríteni...


Előzmény:

Egészségügyi szakközép, 4 év a végén már nagyon "rüheltem", ehhez nagyon sok minden hozzájárult.


Egyrészről, minden héten pénteken 4-kor kellett kelnem, mert gyakorlat volt, és kórházba kellett melózni, ingyen :PPP mert a kórház elvileg "csődközelben" volt - az akkori diri szerint...(ja persze, aztán rá fél évre felhúztak egy új pavilont - na mindegy). Szóval kizsákmányolva érzem magam, és tiszta hülyének is, hogy ezt hagytam...


Másrészről, pedig az osztálytársaim... pfff... az osztályból kb 25-en voltunk (1 kivételével mind lány) és a 4 év az én szívatásommal telt... oké, voltak páran akik nem szívattak, azokat tényleg jó lenne újra látni (a többiek nélkül)... Amúgy érettségi után kb 4-en mentünk továbbtanulni, én fősulira...egy teljesen más szakirányra jelentkeztem... ahogy ezt az ofő megtudta elkezdett szívatni (matek és fizika tanár volt): a hátsó padból az elsőbe ültetett, a padtársamat elültette mellőlem, a matekjegyeimet megpróbálta lehúzni (de ez nem jött be, mert szóltam é.anyámnak, ő meg bement és kiverte a balhét - mindig 4 est 5öst írtam - de egyszer témazárót írtunk, és nekem a tétel bizonyítását is le kellett volna írnom - odalépett hozzám, és azt mondta, hogy le kell írnom, különben egyes(!), úgy hogy azt nem adta le órán, és nem volt matekkönyvünk... (oké ez lehet fura de tényleg nem volt!)...az összes feladatom eredménye hibátlan lett, kettes kaptam, anyu bement, kiverte a balhét hogy ez hátrányos megkülönböztetés, és mondta hogy kéri a dogámat mert most azonnal felviszi a dirihez... oké, ez a probléma megoldódott... de közben rám szállt a magyartanár, és az összes szakmais, mert nem maradtam "pályán"... én hiába dobtam be magam: voltak iskolanapok, ügyességi versenyek, matek verseny... emlékszem az utolsó évben egy erőpróbára is jelentkeztem (mert senki sem akarta elvállalni az osztályból), matek versenyen is indultam is, és még elemet is gyűjtöttem (ceruza-elemgyűjtő verseny volt), kb 5Kg össze is jött... csak 3 osztály vette a fáradtságot hogy vigyen be elemet, nálunk mindenki cart rá. Miattam az osztály lett az első, se ofő dicséret se egy jó szó, semmi... leérettségiztem, elmentem tovább tanulni...többieknek szúrta a szemét a szorgalmam és a kitartásom (ezt az egyik kis csajszitól tudom) és elkezdtek rólam pletykákat terjeszteni...


A nem tudom hányadik tényező: az ofő

Amikor megkapta a jelentkezési lapomat (aláírás miatt) egyből elkezdte pocskondiázni a fősulit : "ez a rövidítés meg mi? nincs is ilyen suli!...stb" Szerencsémre akkoriban a fősuli egy felsőfokú szakképzést indított, így nem kellett külön jelentkezési vizsgát tenni, elég volt a vitt év végi jegyek... mire ezt elmondtam, nemhogy örült volna -mint más normális ofő, hanem egyenesen vágta a pofákat, és mondta hogy ilyen nincs, és hogy én ezt honnan veszem. Érettségi után 3 hónappal (mikor már kiderült hogy felvettek :)) találkoztam ofővel a piacon ráköszöntem, rám nézett és száj húzva elfordította az arcát, szerencsére anya látta, és megértett...


Az elvileg az egyik "barátnőm", két év múlva jelentkezett arra a fősulira, ahová én addig jártam OKJ-ra. Találkoztunk - éppen anyjával volt, kérdezte, hogy hányas átlagom van... én nem szégyelltem, megmondtam 3,8 (ez ott nagyon jónak számít), aztán nagy "arccal" fordult oda az anyjához s mondta nekem, hogy neki 4,8... (és akkor mi van??? így magamba... az teljesen más suli mint ez, no majd meglátod). Kiderült ő is felvételizett oda, és hogy majd "évfolyamtársak leszünk". Jött a szeptember, már nem voltunk olyan jóban, majd egyre többször keresett meg, hogy kellene ez meg az a jegyzet... odaadtam neki - majd folyton elvesztette, úgyhogy ezt követően már nem segítettem... félévkor 6 tantárgyból kaszálták el...átjelentkezett egy egyetemre (hát nem furi, hogy a fősulinkról csak úgy át lehet jelentkezni -egy elvileg magasabb suliba -egyetemre?!). Azóta az egyik közösségi oldalon az adatai között mind a fősuli, mind az egyetem fel van tüntetve, mintha mind a kettőt elvégezte volna... pedig nem, mert ott is jó pár tantárgyból elhasalt... szóval " így legyen büszke a 4,8-as átlagára". Ő is terjesztett rólam pletykákat, ami abszolút még köszönő viszonyban sem áll a valósággal...


Már ott tartok, hogy lecarom, de éppen a múlt héten kaptam levelet, hogy osztálytalálkozó lesz...

Csomó minden kavarog a fejemben:


1. Ofő: Elvileg az ő vacsoráját is rajtunk akarják bevasalni, nem értem, csak azért jön el a találkozóra, hogy jókat egyen? Tudom, hogy ez kicsinyesnek hangzik, de ahogy bánt velem, nem hiszem, hogy nekem is részt kellene vállalnom ebben.


2. Osztálytársak: Folytonos képmutatás, vagyis a "nekem jobb, mint nekem bizonyítgatása", holott úsznak az adósságban, egyedülálló szülők (ez utóbbit sajnálom, de máskor jobban meg kellene választani a hogy kinek szülnek gyereket)...stb. Nekem nincs gyerekem, mert én úgy gondolom, hogy ezzel még nagyon is ráérek...nekem nem alapszükséglet a gyerek, először magamat akarom "megvalósítani". Gondolom, újra céltábla lennék, hogy jaj neked még nincs gyereked? Mert náluk sajnos ez a "mérce"...


Szóval szeretnék találkozni velük meg nem is... jó lett volna, ha megbeszéltük volna azt hogy valamelyik étteremben / bárban ekkor és ekkor talizunk, ha jön ofő jön, ha nem nem... Az más lett volna... de olvasva a levelet, hogy : a régi suliban a padokban majd "felelünk" hogy hogyan alakult az életünk.... hát nem tudom, hogy bárkinek is jogában áll-e eldönteni, hogy jó-e az ahogy én élek vagy sem, hiszen én megvagyok magammal elégedve (diploma :))...


Lehet egy kicsit úgy tűnik, hogy fellengzős ez a történet, de tényleg így van... nem vagyok beképzelt és nagy arcúnak sem találom magam, csak egyszerűen realista...


Valójában ott lenne-e a helyem, és én is szálljak be az ő kis "játékaikba", vagy jól döntök-e akkor amikor azt mondom: hogy ezt most inkább megint kihagyom???


Ti megbántátok amikor nem mentetek el osztálytalálkozóra?


2010. máj. 15. 12:30
1 2 3
 1/24 anonim ***** válasza:
100%
Nem. Sz@r osztály volt.
2010. máj. 15. 12:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/24 anonim ***** válasza:
100%

Épp most tettem fel én is egy ilyen kérdést:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__egyeb-ker..


Én egyszer sem bántam meg, hogy nem mentem el, akikat szerettem, azokkal máig tartjuk a kapcsolatot, a többiek letojva. Szerintem te se filózz ezen, ne tartsd cikinek, miért lennél képmutató?

2010. máj. 15. 12:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/24 anonim ***** válasza:
100%
Az osztálytalálkozó nem kötelező. Ha nem érezted jól magad az osztályoddal és most sem szívesen találkoznál egyikükkel sem (beleértve az ofőt is), ne menj! Emiatt pedig ne legyen lelkiismeretfurdalásod, vagy bármi ilyesmi. Éld a saját életed és azt tedd, ami örömet okoz neked. Ha ez a program számodra már előre rossz érzéseket okoz, akkor hagyd a csudába és szervezz olyan programot, olyan emberekkel, akikkel szívesen töltöd az idődet!
2010. máj. 15. 12:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/24 anonim ***** válasza:
100%
én megírtam a volt osztálytársaimnak,hogy sajnos nem tudok elmenni,és ennyi.Nem lesznek emiatt álmatlan éjszakáim.Akik ANNO szemetek voltak,azok most is azok,és kíváncsi sem vagyok rájuk.Képmutató banda,tisztelet az elenyésző kivételnek!Akikkel jóban voltam,egyébként,azokkaltartom a kapcsolatot.A többiek részéről meg aztán abszolút nincs arra szükségem,hogy az én életemen gúnyolódjanak.
2010. máj. 15. 12:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/24 anonim ***** válasza:
100%
Ugyanebben a cipőben jártunk nővéremmel, mint Te. Szó szerint. Egyikünk sem ment el az osztálytalálkozóra, és nem is megyünk legközelebb sem. Hozzátenném: kettőnknek van diplomája a 20 gyerek közül.
2010. máj. 15. 12:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/24 anonim ***** válasza:
100%
Ha nem akarsz, ne menj el. Bár én elmennék, már csak azért is :D
2010. máj. 15. 12:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/24 anonim ***** válasza:
100%

Én nem mentem el, annak ellenére, hogy nem volt sz@r osztály, és akkoriban még úgy véltem, milyen jó lesz velük pár év múlva találkozni.

Azóta eltelt 10 év és mára eléggé megváltoztam. Az időm is kevés, annyira pedig nem érdekeltek a régi-új arcok, hogy odamenjek mára már vadidegeneknek számító emberekhez jópofizni.

Hogy bunkó dolognak számít-e? Fene tudja. Az életünk jórésze abból áll, hogy megfeleljünk minden területen az családunknak, barátainknak, munkatársainknak, ismerőseinknek, azoknak, akik körülvesznek a mindennapokban. Valahogy nem jut energiám még azzal is foglalkozni, hogy olyanoknak is megfeleljek, akiket 10 éve nem láttam, és nagy eséllyel nem is fogok még 10 évig. Ha bunkónak tartanak, az az ő dolguk, és egyébként őket minősíti, mert infó híjján (elő)ítélkeznek.

A magánvéleményem pedig az, hogy nem tartottak bunkónak, és nem is bunkóság nem elmenni.

2010. máj. 15. 12:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/24 A kérdező kommentje:

Ohhh, kössziii mindenkinek :))))


12:34

Köcci, pont egy időben kezdtük el írni a kérdést:))

Szerintem is csak képmutatásról szól (legtöbbször) a dolog...meg pletykaalapot tudjanak szerezni a többiek a következő 5 évre... szerintem :))) De jó, hogy nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel :)))


12:35

"Ha ez a program számodra már előre rossz érzéseket okoz, akkor hagyd a csudába és szervezz olyan programot, olyan emberekkel, akikkel szívesen töltöd az idődet!"

Valahogy mindig figyelmen kívül hagyom az első megérzéseimet, úgyhogy most tényleg nagyon beletrafáltál! Köszi Neked is! (és délelőtt még volt lelki-ismeret-furdalásom, de ahogy olvastam a soraidat, már nem :)))


12:38

"A többiek részéről meg aztán abszolút nincs arra szükségem,hogy az én életemen gúnyolódjanak."

Dettó! Most jó érzés fogott el, hogy talán mégsem vagyok egyedül az osztálytalálkozó kihagyásával :)))



Juj, még azt elfelejtettem írni, hogy egy normális osztálytalálkozóra - szerintem - illene egyedül (is tudni) elmenni (ha már bőven 20 felett járunk), gyerek és barát / férj nélkül.. vagyis ők nyugodtan cseveghetnének a parkolóban egymással...de az hogy vadidegenek előtt meséljem el az élettörténetemet... hát eléggé zavaró (mi ez ha nem csoportterápia? :))), ők úgysem kíváncsiak rám, meg ők ott csak egy "kirakatbábuk".. csupán csak a színpadi előadás kellékei... szerintem

2010. máj. 15. 12:51
 9/24 anonim ***** válasza:
45%

Szia!

Nagyon erős a gyanúm hogy az osztálytársam voltál. Engem is szivattak a barátnőmmel, az ablak mellett ültünk az első padban :)

Én ott voltam a multkorin is és baromira nem érdekelt mit gondolnak mások jól éreztem magam a barátnőmmel aki akkor is az volt és most is. Ma is elmegyek. És ma is jól fogom érezni magam :D Gyere el te is ne legyen gyerekes viselkedés a régi sérelmek miatt nem éri meg. Jutottál valahova ez a lényeg.

Szia K.Zsuzsa

2010. máj. 15. 12:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/24 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem meg pont attól felnőtt,hogy nem teszi meg azt,amit nem szeretne,és felvállalja a következményeit is.Ha nem érezné ott jól magát,felesleges erőltetni.
2010. máj. 15. 13:10
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!