Ez akkora baj? Tényleg defektes lennék?
Sziasztok!
Talán túl sok szabadidőm volt mostanában, de olvasgatni kezdtem az oldalt, és most elég ambivalens érzéseim lettek. 25 éves lány vagyok. Dolgozom, mellette tanulok. Eddig volt két kapcsolatom, de egyik sem volt az igazi. Arra jutottam, hogy ezt a párkapcsolat dolgot nem nekem találták ki. Nem vágyom rá. Az megijeszt, hogy talán teljesen egyedül maradok (a barátaim kezdenek elmaradozni, mind kapcsolatban él, jön a gyerek, mókuskerék, és a szüleim is öregszenek, testvérem nincs, rajtuk kívül rokon sem). De csak azért menjek bele egy kapcsolatba, hogy legyen mellettem valaki? Mert 30 évesen a kutyának sem fogok kelleni? Én jól elvagyok, alapvetően mindig egyedül akartam élni. Hektikus az életmódom, ha lediplomázom még inkább az lesz. Utazom, hobbijaim vannak, az életem a sport, rengeteget vagyok a családommal, ha ki akarok ruccanni, vannak haverok. Ha akarnék sem tudnék időt szakítani egy pasira. Szeretem, hogy én osztom be az időm, nem kell folyamatosan máshoz igazodnom. Mégis, most bepánikoltam: mi lesz, ha elrontok mindent? Mi lesz velem teljesen egyedül öregen? Gyereket sosem terveztem, nem szeretem őket. A szex érzelmek nélkül nem hiányzik, de az a bonyodalom sem, ami az érzelmekkel jár. Nem akarom feladni magam egy kapcsolat kedvéért, vagy megalkudni, hogy ne én legyek "fura"/"defektes". Szóval tanács kellene. Tényleg kötelező huszonpár évesen "férjet fogni"?
A normális válaszokat köszönöm előre is!
Nem tudom ez mennyire fog mondjuk "vigasztalni" téged, de én is hasonló cipőben járok. Szintén huszonéves vagyok körülöttem kb mindenki vagy férjhez megy, vagy gyereket szül. Nálam jóval fiatalabbak is. Néha ha nagyon rágódok rajta, engem is megijeszt, hogy majd talán később megbánom a jelenlegi gondolkodásomat és késő lesz de...
Csak azért, hogy legyen valakim most és illeszkedjek a társadalmi normának vélt rendszerbe nem fogom lasszóval hajkurászni a férfiakat... főleg ha nem is érzek rá vágyat, hogy beszálljak ebbe az egészbe. A kérdésedre válaszolva nem tudom, ez mennyire normális, de semmiképpen sem vagy egyedül az érzelmeiddel.
Nem értlek!
Úgy tűnik, hogy megengedheted magadnak, hogy úgy élj, ahogy neked tetszik, akkor mi a probléma?
Mivel gyereket nem akarsz, akár 45-55 évesen is kialakíthatsz majd kapcsolatot, ha akkor valamiért szükségét érzed.
Addig meg mit aggódsz?
Érezd jól magad a bőrödben, tudatosan élvezd a fiatalságodat, a szabadságodat!
Nem kötelező mindenkinek egy sablonra élnie, nem vagyunk klónok.
Nem kötelező és őszintén szólva, szerintem az emberek nagy többségét nem is érdekli, hogy neked van - e valakid vagy éppen nincs. Ez csak valami bevett duma, amit jó hajtogatni és másra kenni a dolgokat, hogy "a társadalom kedvéért". Ha annyira nem érdekel a társadalom, akkor minek hozod fel legalább 3x a szövegedben?
Egyébiránt, én is sokáig így voltam. Aztán találkoztam azzal a férfival, aki mindent megváltoztatott bennem.
Ha nem aktivizálod a kapcsolatteremtéseket, bele fogsz dögleni a problémáidba.
Be fogsz stresszelni és pszichiátriai esetté válsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!