Hogyan tehetem túl magam azon, hogy nem érdeklem a családom?

Pszichiátriai problémákkal küzdök, a betegségben pedig nagyon sokszor nagyon erős hangulatingadozásokat okoz, emiatt mondjuk úgy, hogy nem könnyű velem lenni, velem élni, tartani velem a kapcsolatot stb. Amikor egy egy hangulatingadozás miatt nem viselkedem normálisan, akkor ők teljesen kiborulnak, azt hiszik sajnos, hogy direkt csinálom és nem létezik ilyen betegség, ahogy más mentális eredetű problémában sem hisznek. Mára sajnos nagyon eltávolodtunk az állapotom miatt egymástól, mondhatni közönyössé váltak felém, talán mert belefáradtak a nem javuló helyzetbe, nem tudom, a lényeg, hogy engem nagyon bánt az, hogy nem vagyunk már jóban. Ha kérdeznek felőlem, akkor maximum csak a munkámról érdeklődnek vagy a suliról, de sosem rólam, hogy mi van velem, ha fel akarom hozni, hogy mi van velem gyorsan témát terelnek, tehát egyértelmű, hogy nem szeretnének rólam többet tudni innentől. Hogyan léphet túl ezen az ember? Hogyan lehet elfogadni, beletörődni ebbe, hogy ne fájjon ez ennyire lelkiekben?