Ha fogyatékos gyereked születne, akkor felnevelnéd akkor is, ha az egész életed rámenne? Tegyük fel: szép nő, helyes férfi, boldog párkapcsolat, jó karrier, szép ház, autó, minden ami kell. Egy gyerekre vágytunk.

Én úgy gondolom, hogy támadhatnak ezért sokan itt, de ha én úgy döntöttem gyermeket vállalok, akkor őt vállalni fogom azzal együtt is ha esetleg valamilyen fogyatékossággal születik. Meg lehet kérdőjelezni, lehet azt mondani hogy nem tudhatom amíg nem vagyok abban a helyzetben, de képtelen lennék intézetbe dugni a gyerekemet, és azzal nyugtatni magam, hogy ott többet tudnak foglalkozni vele! Én egy iszonyat összetartó családban nőttem fel, ahol nem számít hogy ki honnan jött vagy mit csinál, segítjük a másikat.

Ha még magzat korában derülne ki, hogy fogyatékos lesz (nagyobb probléma, ami miatt nem fog tudni TELJES életet élni), akkor jó pár átalvatlan éjszakám lenne, így nem tudom megmondani, hogy vállalnám e avagy sem. Elképzelhető, hogy a nem mellett döntenék, és próbálkoznék újra, de ha már megszületett, akkor foggal körömmel harcolnék érte nem számít milyen!! Felelősséget vállaltam érte abban a pillanatban, hogy eldöntöttem meg fog születni... csak azért mert fogyatékkal születik még nem tudnék lemondani róla.

Had gondolkodjak..... hogy egy költöt idézzek....

NEM NEM SOHA!

"Ha belegondolsz, akkor az csak egy élőlény.. már az élet lehetőségét is te adtad annak a vminek." ,

"Ő egy külön élőlény. Mindenkinek maga a legfontosabb. Az anyai önzetlen szeretet miatt kezdetben lehet szereted, neveled boldogsággal, de később lehet meggyűlölöd, mert minden perced vele töltöd. "

Hát kérdező.. ne haragudj de ha ilyen hülye gondolkodással vagy eleve egy magzatról, egy születendő gyermekről ilyet tudsz írni, függetlenül attól hogy beteg vagy sem, hogy meggyűlölöd meg "vminek" nevezed, meg olyat írsz hogy mindenkinek maga a legfontosabb... inkább ne szaporodj. SOHA.