Lebeszélnétek 1 nagy hülyeségről? Vagy ez egyáltalán hülyeség? Bővebben lent.

Biztos vannak egyesek akik ismerik a történetemet de azért elmondom.

Voltam én mint 20 éves naiv fruska.És volt 1 (mint késöbb kiderült) családos apa és mi 8 hónapig együtt voltunk.Szerettem tiszta szívemből.Elöször nem tudtam h családos ember majd mire meg tudtam menthetetlenül szerelmes lettem.Kértem h döntsön.Erre ő idöt kért amit adtam (jelzem nagyon szerelmes voltam).Közben találkozgattunk.1x csak pozitív lett a terhességi teszt.Igen nem tagadom mind a ketten felelötlenek voltunk.Mikor mondta h vettesem el mintha kés döftek volna a szivembe.Nagyon szerettem volna a babát és tudtam h nem csak a kisbabát hanem öt is elveszítettem.Fizetett mindent.Emiatt a döntés miatt 1 életre meggyülöltem viszont egyedül nem tudtam volna felnevelni.Nem volt családi hátterem.Habár dolgoztam nem kerestem annyit h jól éljünk a babával.Így megtettem amit örök életemben bánni fogok.Azóta van mástól 1 gyönyörü lányom még sem enyhült bennem a fájdalom.Ma összefutottam vele az utcán.Átengedett a zebrán.A kocsiban a 2 gyerek mögötte, elöttem meg a babakocsiba a lányom.És most lesz az évfordulója a mütétnek a szülinapján.Legszivesebben írnék neki 1 smst h mennyire gyülölöm és h emlékezzen arra az életre akit meg kellett gyilkoltatnom.Tudom h hülyeség de még is megszeretném tenni.

Nem lehurrogó válaszokat szeretnék.Ti mit tennétek a helyembe?