Elolvasod a versemet? A páromnak írtam, akivel szakítottunk, de még mindig nagyon szeretjük egymást! Van ötleted, hogy mi legyen a címe?

Lanyha esti szellő simogatja arcomat,

Lehunyom a szemem, s érzem, hogy itt vagy.

Érzem, hogy itt vagy, s átölelsz, mint régen,

Mikor még igaz szerelmedet adtad nékem.

Hideg esti szellő csípi meg az arcomat,

Oly sivár az életem, szívem nélküled megfagy.

Hibáimon töprengek, bánom minden vétkem,

De jelenléted halványul,eltűnik az éjben...

A fagyos esti szél már tépázza a lelkemet,

Mint őszi szélben az árva falevelet.

Fájdalmamban üvöltenék: Ne menj el, kérlek!

Maradj velem, és örök szerelmet ígérek.