Mit csináljak a bátyámmal? Megőrülök tőle!
Sziasztok,15 éves lány vagyok.
Van egy 28 éves bátyám,aki még mindig otthon lakik a szüleinkkel. Mindenféle rigolyái vannak,például nem szereti a Domestos szagát,és mikor anyunk a szobája mellett lévő fürdőszobát takarítja akkor mindig becsukja az ajtót hogy szegény drága bátyámat nehogy zavarja a szag,aztán meg napokig keservesen köhög,és ez a bátyámat a legkevésbé sem izgatja.
Mindenkivel üvöltözik (kivétel az apánk),főleg velem,pedig tudja hogy agresszív vagyok,nehezen kezelem az indulataimat. Ha meg egy családtag szekál akkor meg pláne,hiszen ha más bánt,akkor is,legalább egy rokon lehetne normálisabb.
Próbálom visszafogni magam ha beszólogat,de mindent én sem tűrök el,és dühít az hogy míg a nővéreim és én is segítünk a szüleinknek,ő sz@rt sem csinál,csak mereszti a seggét a számítógép előtt és csak elvárásai vannak.
Nem vagyok én se egy mintagyerek,de én legalább elmegyek bevásárolni,segítek a kertben,néha főzök,takarítok,kimosom a ruháimat. Ha én meg tudom ezt csinálni akkor egy felnőtt férfi miért nem képes rá?
Azzal ne érveljetek hogy mert dolgozik,mert van hogy napokig otthon van.
Mintha csak a saját történetemet olvasnám. Velünk épp így volt, ugyanilyen volt a bátyám csak mi anyukámmal (lány vagyok) éltünk ketten, plusz a bátyám.
Nekünk a "szövetségre lépés" :) vált be. Ez azt jelenti, hogy amikor elkezdett valami kis hülyeségen cirkuszolni anyával, vagy velem, akkor mindig ketten ráöntöttük a hideg-zuhanyt. Nem maradtunk csöndben és nem fogadtuk el amit mond, hanem mindig kiálltunk egymás mellett, ami előtte ugye rólunk sem volt elmondható, mindig csendben elfogadtuk, amit ő akar/mond. Aztán nekem is kezdett "kinyílni a csipám" (felnőttem) és megmondtam neki a magamét, anya támogatott ő is felbátorodott és fordítva is működött ő meg csak pislogott, nem értette, hogy hogy merünk mi neki ellent mondani. Azóta nincsenek gondok, inkább befogja, mert tudja, hogy anyával úgy is felvilágosítjuk a dolgokról. Néha azért még van nagyon ritkán 1-1 kisebb vita, de ez már egy normális családban is elmondható vita. Ez nem jó megoldás, hogy próbálod visszafogni magad, igen is állj a sarkadra és anyukád is álljon, meg az egész család, ha összefog (ráadásul ti még többen is vagytok) hidd el meg fogja húzni magát csak mivel megteheti, azért teszi ezt mindezt. De ne tehesse meg és akkor nem fogja. Remélem nem bonyolítottam túl és érthető volt, amit mondani akartam :).
Az a baj,hogy anyám teljesen meghunyászkodik,bármit elvisel ahelyett hogy kiállna magáért és miértünk. Ő meg tudná változtatni a bátyámat ha a sarkára állna,de nem teszi.
Egyszer megkérdeztem miért hagyják hogy bárkivel bunkózzon a bátyám,ki ő,valami kiskirály? Az volt a válasz hogy ad pénzt a családi kasszába. Tehát ha valaki besegít anyagilag a családjának,akkor már bármit megtehet? Lehet kicsi vagyok meg "hülye és bunkó" (idézem a bátyámat) de ezt nem veszi be a gyomrom...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!