Mit csináljak, lassan már otthon sem merek maradni?
A szüleim elváltak mikor 3 éves voltam, testvérem nincs. Anyámhoz kerültem, apám 11 éves koromig havonta látogatott de már akkor sem nagyon érdekeltem. 5 éve szinte nem is láttam.
Lényegében anyámnak azóta sok pasija volt, de általában semmi bajom nem volt velük. De a legújabb valamiért a frászt hozza rám. Kb. 190 c. magas, és van egy elég ijesztő vigyora, amivel folyton illet. Az elején még csak nézett. Aztán egyre zavarba ejtőbb kérdéseket tett fel nekem pl. van-e barátom, szűz vagyok-e még stb. De most az utóbbi időben màr közelebb is jön hozzám, simogatja a karom... Rettentően félek tőle, és nem tudom hogy mit csináljak!
Anyának próbáltam mondani, de szerinte csak túl spilázom a dolgokat.
És ami még zavar, hogy anyu este sokáig dolgozik, ami azt eredményezi, hogy kettesben kell lennem egy lakásban a pasival. Nem győzök programokat szervezni estére, hogy ne kelljen otthon maradnom!
Szerintetek mit tehetnék?
A segítőkész válaszokat, tanácsokat előre is köszönöm!
16\l
A #19-el értek egyet. Egyelőre semmi olyan nem történ, amivel gyámügyre lehetne menni, és valószínűleg nem is fog. Ha zavarnak a bizalmas kérdései és viselkedése, akkor egyenesen és határozottan mond meg neki. Ha ezután is folytatja, na akkor lehet gyanakodni.
A 190 cm magasság és a furcsa vigyor nem sokat jelent.
Akinek volt része erőszakban, azoknak őszinte részvétem, de nyilván érzékenyebben reagálnak talán a kelleténél.
Azért légy résen, jó ötlet, hogy felveszed telefonon amit mond, de feleslegesen ne parázz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!