Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Akik 18-25 évesen szültek,...

Akik 18-25 évesen szültek, miből élnek/éltek meg?

Figyelt kérdés

Mostanában szinte gazdasági öngyilkosság fiatalon gyereket vállalni. Mégis sokan bevállalják, mi több: tervezik a gyereket már akár 20 évesen is. Engem már régen foglalkoztat, hogy milyen körülmények között élnek azok, akik huszonéveik elején gyereket vállalnak, így most egy egyetemi dolgozatot írok a témáról.


Megköszönném, ha a következő szempontok szerint válaszolnátok (nagyban megkönnyítenétek a munkám):


1. Hány éves vagy most, és mennyi voltál, mikor az első gyermeked született?

2. Összesen hány gyermeked van? Ők veled élnek?

3. Mi az iskolai végzettséged (általános, szakiskola, érettségi, felsőfokú)? Tanultál még, mikor először gyereket vállaltál?

4. A kapcsolatod kezdete után mennyi idővel szántad el magad, hogy gyereket vállalj? Milyen kapcsolati formában éltél ekkor (egyedülálló, élettársi, házastársi)? Terveztétek a babát?

5. Miből éltél terhességed alatt, ki támogatott anyagilag?

6. Jelenleg együtt vagy még gyermeke(i)d apjával? Milyen kapcsolati formában?


Előre is nagyon szépen köszönöm azoknak a fiatal anyukáknak, akik 10 évnél nem régebben szültek, és ekkor 18 és 25 év között voltak!

Természetesen másoktól is szívesen fogadom a válaszokat, mert abból is nagyon sokat lehet tanulni!


2010. ápr. 16. 18:23
1 2 3
 1/21 anonim ***** válasza:
100%

Szia! Nos a kérdőívedet nem töltöm ki, mert nem tartozom a kategóriába, anyukám 21 éve szült engem, akkor 22 éves volt :)

Azt viszont elmesélem, hogy nagyon szeretnék fiatal anyuka lenni, nekem ez volt a szívem vágya, nem akarom, hogy 30 év legyen a gyerekem és közöttem :( Én még tanulok és párom sincs jelenleg, és tudom,hogy nem valószínű, hogy 26-27 éves korom előtt lesz gyerekem, de azért még reménykedem, hogy 27-ig összejön :) Minden vágyam lenne :) Nekem is olyan jó volt fiatal családban felnőnöm, és szívből sajnálom azokat, akik nem engedhetik meg maguknak a gyermekvállalást a jelenlegi anyai helyzetek miatt :(

2010. ápr. 16. 18:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/21 anonim ***** válasza:
100%

1. Hány éves vagy most, és mennyi voltál, mikor az első gyermeked született?

25 voltam


2. Összesen hány gyermeked van? Ők veled élnek?

1 gyerek, velem él


3. Mi az iskolai végzettséged (általános, szakiskola, érettségi, felsőfokú)? Tanultál még, mikor először gyereket vállaltál?

egyetemi végzettségem van, már nem tanultam


4. A kapcsolatod kezdete után mennyi idővel szántad el magad, hogy gyereket vállalj? Milyen kapcsolati formában éltél ekkor (egyedülálló, élettársi, házastársi)? Terveztétek a babát?

2 év után, nem éltünk együtt, most sem élünk együtt


5. Miből éltél terhességed alatt, ki támogatott anyagilag?

dolgoztam az utolsó napig, és a gyerek születése után egy hónappal is, otthonról, 2 hóna utén meg néha be is jártam. A fizetésemből éltem, ha nagyon megszorultam, akkor a gyerek apja segített


6. Jelenleg együtt vagy még gyermeke(i)d apjával? Milyen kapcsolati formában?

Együtt vagyunk, de nem élünk együtt, viszont nagyon szeretjük egymást

2010. ápr. 16. 18:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/21 anonim ***** válasza:
100%

1., 24 évesen estem teherbe, 25 évet már betöltöttem, mire megszületett a fiam. Most 26 vagyok.

2.,Egy, természetesen velünk él(párommal és velem).

3.,Érettségi+3 tanfolyam. Már dolgoztam évek óta.

4., 3 és fél éve voltunk együtt, több, mint 2 éve élettársként. Tervezett gyermek. Vagyis úgy beszéltük meg, hogy az adott éven, amikor sikerül. Természetesen az életmódunkat is ehhez igazítottuk.

5., Egy darabig még dolgoztam, de aztán el kellett jönnöm táppénzre egy kisebb komplikáció miatt. A táppénzem(szerencsére elég jó pénz) és a párom keresete volt az anyagi forrás.

6.,Együtt élünk, változatlanul élettársi kapcsolatban. Első perctől kezdve nem volt tervben az esküvő.

Remélem segítettem a munkádat. Tény, hogy a mai világban egyre többen vállalnak felelőtlenül és fiatalon gyereket. aztán utána keseregnek. De viszont ott a másik oldal, amihez a mi kis családunk is tartozik.

Nem érzem gazdasági öngyilkosságnak. Persze jobban meg kell gondolnunk, hogy mire költünk, de megpróbálunk több lábon állni.

2010. ápr. 16. 18:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/21 anonim ***** válasza:
100%

Szia!

Én szívesen válaszolok neked:)


1.30 éves vagyok és 24 voltam,amikor először szültem

2.2 gyermekem van,

3.szakközépiskolai érettségim van,

4.3 éves volt a kapcsolatunk,1 hónappal az esküvő után lettem várandós(tervezett baba volt)

5.csak ketten voltunk a férjemmel,nem segített senki,sem anyagilag,sem máshogy (táppénzen voltam a terhességem alatt,mert nehezen viseltem az 5. hónaptól)

6.jelenleg is házasok vagyunk a kisfiaim apukájával

2010. ápr. 16. 18:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/21 anonim ***** válasza:
100%
Én szintén nem vagyok célközönség, de anyukám 23 évesen szült. Mindkét szülőm egyetemista volt, mellette dolgoztak, mikor kiderült, hogy anyukám terhes, félretettek, amennyit tudtak. Apukám abban az évben fejezte be az egyetemet, amikor megszülettem (szeptemberi vagyok), így a második félévben ő volt velem otthon, mikor már csak diplomát írt, anyukám egyetemre járt, a félretett pénzből és az ösztöndíjakból (kiemelkedően jó tanulók voltak mindketten) meg tudtak élni. Apukám a diploma után azonnal munkába állt és a mai napig ott dolgozik, annyit keres, amennyiből el tudja tartani a családot.
2010. ápr. 16. 18:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/21 anonim ***** válasza:
100%

18:39-es vagyok

ez kimaradt:


2.velem élnek,

3.már nem tanultam...

2010. ápr. 16. 18:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/21 anonim ***** válasza:
100%

1. Most 26 vagyok, amikor az első gyerekem születet 21 voltam.

2. 2 gyermekem van és velem élnek.

3. Felsőfokú közgazdász végzetségem van. Igen tanultam még amikor gyereket vállaltam.

4. 5 éves kapcsolatom volt akkor.

5. 18 éves korom óta van egy válalkozásom és abból éltem.

6. Igen együtt vagyunk és házasságban élünk.


Egy személyes megjegyzés. Szüleim is fiatalon vállaltak gyerekeket és nagyon jó volt nekem és testvéreimnek hogy fiatal családban nőttünk föl.

2010. ápr. 16. 18:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/21 anonim ***** válasza:
100%
Én sem egészen tartozom a kategóriába, de sokaknál kiverem a biztosítékot. 23 éves vagyok, 7 éve szültem az első gyermekem. (lehet számolni) Ma már három gyermekem van, velem ill. velünk élnek. Várandósan fejeztem be a 10 osztályt, majd a második gyerkőc születése után leérettségiztem. Utána elvégeztem egy könyvelő tanfolyamot. Párommal egy éve jártunk amikor megfogant a babánk, majd születése után összeházasodtunk. Férjemnek jól fizető szakmája, munkája van. Szülei is támogattak bennünket amikor várandós voltam. Még együtt vagyunk. Nem tervezünk több gyermeket. Mindketten dolgozunk. Eddig egy pillanatra sem bántam meg, hogy fiatalon szültem.
2010. ápr. 16. 18:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/21 anonim ***** válasza:
100%
bocs az offért:Utolsó le a kalappal előtted.:)
2010. ápr. 16. 18:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/21 anonim válasza:
100%

1. 23 éves voltam és most 38 vagyok.

2. Öt gyerekem van és velem élnek.

3. Érettségi, és dolgoztam.

4. 18 éves voltam amikor a páromat megismertem, és 22 évesen házasodtunk össze. Terveztük a babákat ráadásul eleve öt gyereket szerettünk volna.

5. Szerencsére a férjem (aki egy idős velem) abban az időben egy jól menő vállalkozásba kezdett, így anyagi gondjaink nem voltak akkor sem és a mai napig sincsenek, ami azt is jelenti, hogy én már 15 éve nem dolgozom csak a gyerekeinket nevelem.

6. Még mindíg együtt vagyunk, házasok és nagyon szeretjük egymást.

2010. ápr. 16. 18:58
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!