Mi a véleménye a nőknek az olyan férfiról aki a gyerekével együtt is vállalja a nőt?

A korábbi munkahelyi szeretőm gyerekeit is pótapa neveli,mert a biológiai Angliában él az új családjával és évente látja őket.Igazi jó ember,viszi a gyerekeket mindenhová,törődik velük,a gyerekeken is látszik hogy elfogadták.Az anyjuk érdekesen fejezi ki a háláját,de én nem bántam.;)

Én magam sosem élnék nő+gyerekkel,messze túl nagy csomag ez egy tartós kapcsolatba és minden korosztályban találni gyerektelent.

Elolvastam a válaszokat és nem értem. Most ha valaki felvállal egy nőt a gyerekével (esetleg többel is) akkor azért nem jár semmilyen tisztelet vagy hála?

Hanem alap? Nem az lenne az alap, h a biológiai apja nevelje? Meg, h a nő egy apának való embertől csináltassa fel magát?

Az, h az új pasi elfogadja a gyerekét is, az igenis egy plusz, nem pedig jár.

Sajnos az itteni válaszok megerősítettek benne, h csak a lúzerek kezdenek gyerekes nővel.

Szerintem meg elég nagy szemétség, hogy az ilyen jó lelkű férfiakkal eszük ágába sincs leállni a fiatal kis ribiknek, mert nekik a macsó vagány gyerekek kellenek, persze amikor az ilyen kis kalandokból gyerek születik és egyedül marad akkor persze már ALAP hogy a hülye balek nevelje fel a más gyerekét. Nem is az, hogy nagyon szépen megköszönné az életnek, hogy egy ilyen rendes embert az útjába sodort.

Azért leírom azt is, hogy persze van kivétel és nem gondolom, hogy minden egyedül álló anya ilyen. Viszont egy férfi hadd döntse már el, hogy akarja e a másik gyerekét nevelni. Miért lenne ez kötelező? Teszem azt az első randin kiderül hogy a nőnek van gyereke és úgy dönt hogy akkor itt inkább kiszáll. Szemét lenne mert nem neveli fel más gyerekét? Pl volt kolleganőm panaszkodott hogy gyerekkel nem kell senkinek. Talán nem egy alkoholista sz*rnak kellett volna gyereket szülni hanem egy normális megbizható férfival beérni aki lehet nem olyan menő meg nagyvilági csávó, de legalább a gyerekét tisztességgel nevelné.

Akinek nem inge...

Tisztelni lehet, de szerintem alap. Ha gyerekessel kezd az ember, akkor nem tudja magát függetleníteni a gyerekkel való teendőktől, anyagi kiadásoktól, mert akkor az már nem családi felállás. A tiszteletet pedig ki lehet érdemelni, d kikényszeríteni, meg elvárni? Az már nem tisztelet, amire ilyen módon tesz szert az ember...

Kérdező, ha te tisztelet, meg kizárólagosságot vársz attól a gyerektől, meg kb szentté avatást, csak azért, mert átvetted az apa szerepet, és gyakorlatilag megtiltanád az igazi apával való kapcsolatot, akkor inkább hagyd ezt a kapcsolatot, mert a gyerekek ösztönösen is vonzódnak az ismeretlen apákhoz, akkor is, ha jó kapcsolatot ápolsz velük, ha mg rosszat, akkor főleg. Nézz csak körül, szinte idealizálják a távollévő szülőt még azok is, akiket eldobtak és mások örökbefogadtak. Hány kérdés van itt is, hogy meg akarja találni, fel akarja kutatni, tartani akarja vele a kapcsolatot...Még akkor is, ha tudja, hogy a szülőnek nem kellett. Ezt hogy élnéd meg 10 é múlva? Vagy a gyerek fejére olvasnád, hogy nem szerethet egy ideget, nem akarhat megismerni, mert neked köteles hálával és tisztelettel tartozni, mert te töltötted be azt a funkciót, amit annak a férfinek kellett volna? Vagy az asszonynak is a fejéhez vágod, ha konfliktus van, hogy pofa alapállás, mert ő csak hálával és tisztelettel tartozhat neked, mert neveled a kölkét?

Csinálj magadnak inkább saját gyereket olyannal, akinek még nincs.