Ti kockáztatnátok rengeteg ember előtt a leégést, vagy megbántanátok egy rokont?

Nálunk is volt ilyen helyzet, hogy a rokonom nem hívtam meg szinte egyedül őt és a családját nem mert gondok voltak vele. Persze jogosan is mert okozott nem kevés fejfájást a családnak, ő persze adta a durcát és azóta szóba sem áll velem, de muszáj voltam ezt a döntést hozni, mert neki is voltak ilyen szokásai mint a te rokonodnak hiába van családja. Persze az esküvőnk volt a férjemnek sok lány rokona van 17-30 év körüliek és elég csinosak is, tehát ez is ok volt arra hogy így döntsünk meg a férjem szüleit és a kevés férfi rokonait ismerve ők darabokra tépik az ilyen embereket, tehát az ő érdekében is hoztam meg ezt a döntést, meg az én szüleim de nagyon akarták hogy jelen legyen. Persze pár távolabbi rokonom is megsértődött ezen de az az ő bajuk ők nekünk negyed annyit se adtak mint mi nekik.

Volt belőle sértődés, hiába voltam jóba vele, meghívás előtt elmentem hozzá többször megbeszélni vele azt hogy ha meghívom az esküvőmre akkor próbáljon meg viselkedni. Akkor még nem volt kitűzve a pontos dátum, mert csak polgárit akartunk, de szerencsére a férjem jól ismeri az anyakönyv vezetőt, meg vele is úgy beszéltük meg hogy ahogyan sikerül éttermet foglalni aszerint igazodjunk erre mert mifelénk jóformán minden olyan normális sikeres éttermet már hónapokkal előtte úgy lefoglalják hogy hétvégéjük zöme ilyen rendezvényekkel megy el, utcáról betévedt vendég csak zsebpénz volt nekik szinte. Akkor találtunk egy pont számunkra tökéletes éttermet és mindent levajaztunk, akkor a meghívók kiküldése előtt utoljára megbeszéltem vele, ő nemet mondott mert miért nélkülözze az alkoholt ha egyszer buli van, meg miért fogja vissza önmagát. Én akkor mondtam neki hogy semmi probléma, akkor nem vagyok rá kíváncsi az esküvőnkön. Persze nem hitte el, csak akkor amikor szembesült azzal hogy az esküvőnk előtt 1 héttel még mindig nem volt meghívója, akkor hívott fel hogy még mindig nem kapott, és akkor közöltem vele hogy nem is fog kapni. Igaz ment a sértődés pár ember részéről, de akik számomra nagyon fontosak ott voltak, a többieket csak udvariasságból hívtam meg, mert ők is hívtak minket mindig, az hogy ők megsértődtek ő bajuk, pedig a döntésem nekem jogos volt és ezzel mindenki egyet is értett velem, ő volt szinte az egyedüli aki soha nem viszonzott semmilyen meghívást, igaz ő nem is szervezett semmit, mert picit maguknak valóak voltak ők csak mentek, de mégis neki állt feljebb.

Igaz eltelt már nem kevés idő azóta, de a harag még mindig megvan, én olyan szinten sajnálom hogy egy jó viszonyunk megromlott, mert józanul semmi baj nem volt vele, meg jó fej is volt, csak részegen teljesen másik éne bújt ki belőle. Én meg a férjem családjánál sem akartam égni miatta mert ők alapból tisztelik a nőket, meg nem ezek a bunkó csajozó típusok. A férjem kifejezetten utálja az ilyen embereket, ő meg is mondta hogy akárhogy döntök az én dolgom ha eljön nem szól érte, de úgy hívjam meg hogy amint olyat tesz ami nem oda való akkor kicsontozza. A férjem hihetetlen békés türelmes ember de elég jól megismertem 1 év alatt még jóval az esküvőnk meg az összeköltözésünk előtt is már ismertem annyira hogy ha valaki azzal húzza fel a férjem amire nagyon haragudni tud akkor a férjem bármire képes. Persze vannak olyan dolgok amiket lenyel meg türelmes meg nem foglalkozik vele, e ha valaki nagyon magára haragítja akkor ott vége mindennek. Itt nem csak a testi erőszakot kell nézni hanem azt hogy a férjem képes úgy elzavarni egy embert hogy többé még a környékre se mer visszatérni.

Nem hívnám meg. Szerinted neki mennyire lenne bűntudata, hogy kellemetlen helyzetbe hoz téged a barátaid előtt?

Lehet, hogy tényleg megbántódik, de talán kell neki ez a pofon ahhoz, hogy egy kicsit csiszoljon a modorán.