Mennyire befolyasol teged a csaladod velemenye a parvalasztasban?

Semennyire. Mondjuk így külsőt nekem még sose kritizáltak. Egyéb tulajdonságokat, viselkedést igen. És hát sajnos igazuk is volt, csak akkor én éppen nem láttam tisztán a nagy szerelemtől. De aztán magam is rájöttem :)

Szóval időnként érdemes hallgatni a családra, ha jó a kapcsolat és jóindulatúak.

De a nővéred esetében azt hiszem, nem ez a helyzet :)

Nem érdekel.

Mikor 20 voltam, akkor azt a páromat is "kritizálták" - aztán 20 évvel később most visszasírják (miután látják hova jutott, meg hogy normális ember).

Nálunk a szülőknél az anyagiakon van a fő szempont, ők azt néznék, engem meg az érdekel, hogy emberileg okés e.... úgyhogy az álláspontjaink sosem fognak közeledni egymáshoz és így nem is érdekel!

Semennyire.

Nővérem épp esküvőre készült (szűk családi), amikor bemutattam az új párom. Én 21 éves voltam akkor.

Azt mondta szó szerint: "Nem baj, ha nem hívjuk meg, mert úgysem tart sokáig?"

Azóta eltelt 10 év, a férjem lett, van egy fiunk, és boldogabban élünk, mint a nővéremék... Ő azóta sem szereti a férjem, de ez engem nem érdekel.

Ertelmes ember nem mond ilyet... Mar a külsőre gondolok! Lenyeg h teged boldogga tegyen, hidd el csak ez szamit!

Minden rosszindulatu megjegyzest szarj le!

Lehet fotomodell aki uton utfelen megcsal vagy agyonver vagy alkoholizal! Melyik a jobb?? Sok boldogsagot

Az "alapokat" a szüleimtől kaptam, mármint az értékrendemet, az igényességemet. De konkrétumok terén nem érdekel a véleményük. Pl. anyukámnak egyszer volt egy ilyen félig komoly megjegyzése, hogy aki nincs minimum 185 cm magas, az nem is igazi férfi... Másnap hazahoztam bemutatni a kb. 175 cm magas friss barátomat, a későbbi férjemet. Anyukám imádja, soha egy rossz szót nem szólt rá, mondjuk nem is hagytam volna.

Van a családban egy lány, aki olyan férjet választott, akit tényleg bottal se piszkálnék meg, de eszembe nem jutott volna szóvá tenni. A srác különben iszonyúan intelligens, frenetikus humorral, élvezem a társaságát a családi összejöveteleken, az ágyába meg nem én fekszem, szóval mindenki boldog.