Hogyan próbáljam elmondani a szüleimnek, hogy többet nem szeretnék vezetni?
Sajnos sikeresen levizsgáztam fél éve, a probléma ott kezdődött, hogy vizsga után 2.5 hétig nem vezethettem mert nem jött meg a jogsi, ez idő alatt teljesen elfelejtettem a autó kezelését, gondoltam visszamegyek a oktatóhoz, de teljesen be van táblázva. Megkértem akkor apát, hogy jöjjön velem egy kört, azt mondta, "nem,mert még gyakorlatlan vagyok". Ez után anya mindig velem tartott, de soha nem figyelt az útra. Majd megkértem anya sógorát ő eljött velem azt mondta " biztonságban érzete magát, jól vezetek nem érti aput, hogy miért nem ül mellém". Viszont mióta megvan az a fránya jogsi azóta mindig én viszem el anyát vásárolni, kisvárosba élünk de akkor is teli van a parkoló ha nem kéne. Ügye vannak azok a vonalak a "teszkó" parkolóba is, sajna soha nem tudok szépen közéjük beállni ezért vagy tízszer rá kell igazítani, hogy ne kerüljek fel rendszámmal a facebookra hogy " ez a majom se tud pontosan parkolni"
Meg ügye van enyhe tömegiszonyom, ez abban nyilvánul meg, hogy hánynom kell ha dugó van, vagy ami régebben volt sokan vannak a buszon.
Nos ezek a gondjaim röviden. Mondtam is a szülőknek, hogy én nem akarok vezetni mert ha fél év alatt is félek akkor a vezetés nem való nekem. Erre azt mondták kollektívan, hogy de igenis vezetek mert nem azért tettem le, meg, hogy ügyes fiú vagyok stb. Egyszerűen nem értik meg, hogy egy tehetségtelen gyáva ember vagyok a utakon.
Mit mondjak nekik, hogy végre felfogják, hogy nekem ez egy kínzás? Erőltetik...
Mondjuk suliba autóval megyek, és mindig ez a érvük, de érdekes módon ott azon a úton teljesen magabiztos vagyok.
Nem tudok tudok e segiteni neked de én is elmondom miért nem szeretek vezetni.
Kb fél évvel ezzelött szakado esöbe (holt tér miatt) kikanyarodtam egy auto elé ami belémjött(noha ö se ment 50nel ahogy a tábla mutatta mert ha annyival emnt volna le tudott volna fékezni (teljesen bent voltam a sávjában igy még ha rendört hivopk akkor még lehet öt cseszik meg. elismertem én hibáztam senkinek nem lett baja kocsira fizetett a biztosito(kb 1 éve volt meg akkor a jogsim)
imádtam vezetni ide oda menni veel. Miota volt a baleset nagyon enhzezn dolgozom fel. ha lehet kerülöm a vezetést csak nagyon muszáj alapon. viszont ha városonbelül megyek(kis város) semmi para. viszont nagyon angyon idegesit ha a férjem melettem van mert dirigál mindenbe beleszol. ha egyedül megyek avgy gyerekkel semmi bajom nem avgyok ideges. Csak akkor vezetek ha én akarok csak csupán a hecc kedvéért nem. Nehez feldogozni ezt a kis balesetet mindig parázok valaki belém ne jöjjön hátulrol. lassan igen lassan szokatom magam ujra a napi szinten valo vezetésre.
Csak akkor vezess ha te akarsz ha nem akkor ne mert ebböl vannak a balesetek.
Ne legyél már ilyen puding :)
Gyakorolj sokat,senki nem született Schumachernek ;)
Ha meg nem akarsz, ne vezess és kész. Nyilván senki nem fog fegyvert tartani a fejedhez, hogy de márpedig.....
Ez csak gyakorlás kérdése. Én pl irtózom a magasságtól, tehát rettegek a létrán. Pech, mert a padlásra-tetőre csak úgy lehet feljutni. Végül felküzdöttem magam, aztán megint, végül megszoktam. Ma már nem probléma.
Neked is a gyakorlat kell, változatos forgalmi helyzetben. Hidd el, nagy segítség az autó. Igen, az is benne van ebben hogy te lettél a kijelölt sofőr, majd hozzászoksz. Most mindenhova autóval menj, hogy szokd.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!