Nekem tetszik a vidéki élet, de a családomnak nem. Mit tegyek?

#21, te leírtad a SAJÁT világszemléletedet, értékrendedet, ami valószínűleg nem azonos a kérdezőjével, ez ennyi. Mindkettőtöknek más-más dolog a fontos, más-más dolog tesz titeket boldoggá. Mindösszesen ezt kellene belátni, azt gondolom.

(meg nyilván a Kérdező szüleinek is)

#23 Ma már más világ van. A rendszerváltás előtt még nem volt akkora különbség a falusi és a városi iskolák között, ma már ég és föld a különbség. Az a generáció, aki akkor tanult általánosban, amikor még kötelező volt az orosz, és alig volt rendes nyelvtanítás, nem voltak különórák, versenyek, az könnyen felzárkózott. Ma egy gyerek rendes alapok nélkül elvész.. Falusi iskolába tanárt nem lehet találni, aki elvállalja, jellemzően olyan is. Ki akar cigányokkal, leszakadt gyerekekkel vesződni? Alkesz, legalja emberek a falusi tanítók - tisztelet a kivételnek. A normális tanárok, a jobbak, mind a városi versenyistállókban igyekeznek elhelyezkedni. A városokban van lehetőség arra, hogy megfizessék a nyelvtanárokat, és nyelvtudás nélkül ma egy gyerek nulla.

Lehet, hogy 20 éve még nem volt baj, ha nem volt meg két középfokú érettségire, ma ez az alap, és ez nem megy egy nyomi általánosból kijőve.

A diploma meg főleg azért kell, a diplomások elhelyezkedési kilátásai sokkal jobbak, mint az iskolázatlanokéi. Egy falusi általánosból kijövő gyerek a középiskolában általában csak bukdácsol, tovább meg sosem jut. Az önbizalma a saját képességeivel kapcsolatban a béka segge alá kerül, a többség nem viszi semmire. A kérdező nem akarja az esélyt sem megadni a gyerekeinek, hogy jó legyen.

Szerintem ebben tévedsz, nincs akkora különbség most sem. Én ugyan városban jártam általános suliba, de messze nem elitiskolába, már akkor is volt nyelvtagozat (azért az időszámítás nem a 2000-es éveknél kezdődik.:-)) Annyira, hogy 17 évesen nyelvvizsgáztam, és nem oroszból. Jártam különórára is, faktos rendszer volt már a gimikben (más kérdés, hogy én menet közben meggondoltam magam a továbbtanulásom irányát illetően, ezért kellett különóra.:-)) A férjem három idegen nyelvet tanult az ország egyik elit egyházi gimijében, ahova járt, mellesleg osztályelső volt végig, holott falusi iskolából került be. Annyira, hogy az atyák a Sorbonne-ra akarták küldeni tanulni.

Volt jónéhány faluról bejáró osztálytársam, ahogy a gyerekeimnek is gimiben, a második év végére többnyire felzárkóznak a többihez. Aki gimibe megy, eleve továbbtanulásban gondolkodik, tehát hajt is érte. A szakképzőkben meg nem hiszem, hogy őrült nagy különbség lenne a városból és faluról bekerült gyerekek között.

El kéne felejteni már azt a tévhitet, hogy az oktatás színvonala meredeken emelkedik a rendszerváltás óta.:-)

26 os mi van ha az illetonek nem lesz gyereke esetleg a gyerek nem akar diplomazni mert k0muves akar lenni vagy netan az is megfelel ha egy gyarban szalagon fog dolgozni.

Egyreszt nem mindenki olyan kepessegu hogy egyetemre foiskolara menjen masresz van sok olyan ember aki egyszeruen nem akar tovabbtanulni hanem szimpla ketkezi munkaskent el es ez neki teljesen megfelel. Mellesleg egy otthon dolgozo falusi varrono siman megkeres (ha jol dolgozik) mindenfele felsobb iskola nelkul mint egy kozepvezeto egy atlagos munkahelyen. Ha valaki elmegy egy multihoz penztarba vagy szalamit szeletelni ahhoz se kell egyetem es van akinek ez teljesen megfelel. nemcsak a diplomaval lehet ormalisan megelni, es nem minden ember vagya hogy meg 40 evesen is az iskolakonyvek felett gornyedjen. ez csak ilyen mai dili hogy mindenkinek kell diploma meg erettsegi. azert van ennyi tehetsegtelen ember mert azokat is erre hajtjak akiknek nincs hozza kepessege es vert izzadva szerez papirt csak eppen a munkat nem tudja elvegezni amit allitolag megtanult.