Nekem tetszik a vidéki élet, de a családomnak nem. Mit tegyek?

Simán költözhetsz úgy is falura, hogy a városba jársz be dolgozni. De akkor számolnod kell a hátrányaival is, pl. az utazással, de ha neked ez az életmód tetszik, akkor meg lehet hozni érte ezt az áldozatot.

A szüleidnek meg annyit, hogy elhiszem, hogy azt szeretnék ha sok lehetőséged és jó munkahelyed lenne, ami egy faluban tényleg nehézségekbe ütközik. De felnőtt vagy és ha te így látod jónak, vállalod a nehézségekkel együtt is, akkor tedd azt. A te életed. Amellett később ha úgy adódik, vissza tudsz költözni a városba.

Erdekes a sminkes meglatasod. Falun sokkal jobban jellemzo a masokkal foglalkozas, pletyka. Egy varosban leginkabb eszre sem veszik a masik embert.

Pest megyeben is vannak klassz falvak, autopalyan 1 oran belul bennvagy a belvarosban.

Megértem, hogy tetszik neked ez az élet, az én férjem is egy kis faluban nőtt fel. Náluk láttam életemben először testközelből kecskét (sőt, megtanultam fejni is :-)), tehenet, kisborjút. Szívesen segítettem a ház körül, amikor nyaranta eltöltöttünk náluk egy-két hetet, de nem költöztem volna oda, egyszerűen azért, mert egy-két gyerekkel már nem olyan könnyű ott az élet. Gimiben voltak bejárós osztálytársaim, hajnalban keltek, délután 4-5 körül, vagy még később értek haza, ha még valami különórájuk, edzésük is volt, akkor este. Még város széléről sem olyan egyszerű megoldani tizenéves korban, hogy bemenjenek szórakozni pl., egy darabig laktunk így, az utolsó busz elment este 9-kor, én meg virrasztottam, hogy mikor kell indulnom hazafuvarozni a fiatalokat, vagy taxiztak. Munkába bejárás is nehezített, pláne, ha nincs mindkét szülőnek egy-egy autója, az meg persze plusz költség.

Érdemes ezeket a szempontokat is átgondolni, mielőtt döntesz.

Olyan falut válasszatok, ami közvetlenül város mellett van.

Mit akarsz csinálni falun? Se mozi, színház, koncert, semmi.

Az elgondolásoddal pont fordítva van, éppen hogy falunk foglalkoznak egymással az emberek.

"talpraesettebbek mint a városi gyerekek"

Ezt kétlem, maximum a kerti munkában.

"A barátom egy kis faluban él, igaz sok a rossz cigány... nincsenek furcsa zajok"

Nyugi majd lesznek.

Ki sem mersz majd menni!

Én megértlek, magam is falusi vagyok, ráadásul egy minden nagyobb várostól távoli faluból jöttem. Nagyszüleim meg még tanyán éltek.

Már több mint másfél évtizede Pesten élek, de még mindig nem tudtam megszokni, gyűlölöm a várost. Ugyanakkor nem mennék haza sem, mert 0, azaz nulla munkalehetőség van. Néha hazajárok, de szomorúan tapasztalom, hogy már semmi sincs úgy, mint gyerekkoromban. Nagyon sok kedves falumbéli meghalt, elköltözött, minden második-harmadik porta lakatlan, és tényleg rengeteg lett a... svéd cserediák, akik lassan már lehetetlenné teszik az életet. Alig van magyar gyerek: ha most oda szülnék, az én gyerekemnek nem lenne játszótársa egyszerűen, míg mi annak idején sokan voltunk, rengeteget játszottunk a szomszéd gyerekekkel. Megszűnt a zenekar, a kórus, a népi együttes, a rengetegféle szakköri foglalkozás a gyerekeknek... Minden.

A földet már alig művelik, max a kertet saját ellátásra, haszonállatokat is egyre kevesebbet tartanak, hiszen anyagilag nem éri meg, meg a c...ok úgyis elviszik a termést, a jószágot.

Nagyon fáj a szívem, de nem tudom nem tudomásul venni a tényeket sajnos.

Az meg, hogy a falusi vagy a városi gyerek a tisztelettudóbb, meg melyiknek teljesebb a gyerekkora, az összehasonlíthatatlanul nagyobb részben múlik a szülőkön, a nevelésen, mint önmagában a környezeten.